Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-373. Törvényjavaslat, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről
326 373. szám. Melléjeiét a 373. sgámú irományhoz. Indokolás, „a Budapesten emelendő igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A m. kir. Curiának a fő- és szókváros IV. kerületében a Curia-utcza és a Ferencziektere sarkán levő épületet Mária Terézia királyné 1770. évben kötött adás-vevési szerződés alapján 32.000 frton szerezte meg Szellescky Márton háztulajdonostól. A Curia azonban nem soká maradhatott épületének használatában, mert a Pázmán Péter által Nagy-Szombatban alapított, Mária-Terézia által újjáalakitott és Budára áthelyezett egyetem II. József császár által Pestre tétetvén át, annak jogi és bölcsészeti kara a Curia épületében nyert helyet, mely alkalommal az épület homlokzatára az egyetem czímere helyeztetett ezen felírással: »Bonis Artibus Josephus II. MDCCLXXXV.« Az egyetem hittani karának visszaállításával a jogi és bölcsészeti kar is kiköltözködött az épületből s a m. kir. Curia a pálosok kolostorából, hol ideiglenes elhelyezést talált, 1804-ben visszaköltözött saját épületébe. Az egyetem czímere ma is fennáll az épületen, afelirás azonban a következővel cseréltetett fel: »Iustitia regnorum fundamentum.« Az épület már a 30-as években sem felelvén meg az akkori igényeknek, az 1838-iki árvíz után tervbe vétetett az V. kerületben az Erzsébettér—Deák-Ferencz-utcza és tér, nemkülönben a Miatyánk-utcza közti területen fekvő, akkor Ürményi-féle háznak megvétele és megfelelő átalakítása; minthogy azonban a vételár és az átalakítási költségek 440.500 frtban voltak megállapítva, a kivitel pénzügyi akadályokba ütközött s ezen terv elejtésével 1842. évben a magyar udvari kanczellária és József főherczeg nádor között a magyar udvari kamara előterjesztése alapján oly irányban folytak tárgyalások, hogy a Curia épületének lebontásával annak telkére 240.073 frt 48 2 /á kr. költség-előirányzat mellett új épület emeltessék. A később bekövetkezett események folyama alatt a Curia építkezési ügye is szünetelt. Az alkotmány visszaállítása után a kormány mindjárt foglalkozott azon eszmével, hogy a fővárosban az állam felsőbb bíróságai számára egy oly épületet emeljen, mely ugy az állam méltóságának, mint a törvénykezés igényeinek minden tekintetben megfeleljen; minthogy azonban az építési programm megállapításánál nem az akkor fennállott ideiglenes törvénykezési rendszer igényei lehettek irányadók, hanem azon rendszeré, melyet a törvényhozás a jövőre nézve meghatározni fog, —
