Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-370. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről

370. szám, 319 büntető sánctíót fáz, a kihágási büntető törvény (1879. évi XL. t.-cz.) 45. §-ának a forgalmi élet biztonsága szempontjából igényelt, üdvösnek Ígérkező kiegészítését képezi s egyúttal az anyakönyvek közhitelességének egyik lényeges biztositékául is van hivatva szolgálni. A 42. és 43. §§-okhoz. • A házassági anyakönyvi bejegyzések tartalmának megállapításánál a 35. §. indokolására felhozott alapelv követelményeinek igyekeztem megfelelni. A házasságok nyilvántariásának teljessége és a házassági kötelékhez fűződő jogok biztonságának érdeke követelik, hogy a kötelék érvényességére kiható birói Ítéletek az anyakönyvben feljegyeztessenek s hogy a köteléki per bírósága e végből hivatalból értesítse az anyakönyvvezetőt és ne bizassék ez a felek bejelentésére (43. §.). A 46. §-hos. A haláleset bejelentésekor a halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítványnak felmutatása egyrészt arra való, hogy a tényleg bekövetkezett halál materialis bizonyítékául szolgáljon, másrészt kapcsolatban azon rendelkezésekkel, hogy a halotti anyakönyvbe történt bejegyzés a halottvizsgálati bizonyítványon kitüntetendő és hogy a temetés a bejegyzés megtörténte előtt rendszerint nem foganatosítható (49. §.), egyszersmind biztositékát képezi a közegészségügyi törvényben a halottkémlésre vonatkozó rendelkezések betartásának. Halott- . kémlés, a halálozás anyakönyvi bejegyzése és eltemetés ekkép mindenkor a megkívántató egymásutánban fognak egymási-a következni. A 47. §-hoz. A halotti anyakönyvi bejegyzés tartalmának megállapitásánál ugyancsak azt az elvet tartottam szem előtt, mely a születési és házassági anyakönyvi bejegyzés tartalmának megállapitásánál irányadóul szolgált (35., 42. §§.). A 6. pontban a halál okát azért vettem fel az anyakönyvi bejegyzésre tartozó gyanánt, mert ez által a közegészségügyi statisztika igen értékes adatok birtokába jut, de különben rendőri szempontok is javalják a szóban levő körülménynek az anyakönyvbe felvételét. A 48. §-Uz. Miután az ez idő szerint érvényben levő felekezeti anyakönyvi rendszer szerint a születési anyakönyvben a halálozás feljegyzésére is külön rovat van nyitva, s az anyakönyvek használhatóságát, főleg ujonczozási ügyekben tényleg nagyban emeli az, ha a születési anyakönyvben a halálozási adatok is feltalálhatók, az e részben eddig érvényben volt eljárást továbbra is fentartandónak vélem. A 49. §-hoz. Minthogy, főleg járványos időben, tényleg fordulnak elő esetek, midőn a temetés sürgős megtartása szükséges s azt a bejegyzés utánra halasztani veszélyes volna, kivételkép a községi elöljáróságnak, mint a helyi rendőrség kezelőjének biztosítandó a jog, hogy megengedje, miszerint a temetés az anyakönyvi bejegyzés megtörténte előtt megtartassák. Hogyha a temetés az anyakönyvi bejegyzés mégtörténte előtt engedély nélkül tartatnék meg, akkor — mint komplikáltabb és különös nyomozatot is igénylő esetben — a bejegyzés utólagos eszközléséhez a felügyelő hatóság külön tngedélyét mellőzhetlenül megkivánandónak tartom.