Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-370. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről

310 370. szám. Az 50. §-hoe. A holttá nyilvánitás jogilag a természeti halállal azonos szempontok alá esik, követ­kezőleg épen ugy kell anyakönyvezés tárgyát képeznie, mint a természeti halálnak. Az 51—53. §§-ohhon. A mint az anyakönyvvezető a bejegyzést aláírásával ellátta, az perfektté válik. A köz­hitelesség, mely áz anyakönyv minden egyes bejegyzéséhez fűződik, feltétlenül megköveteli, hogy a perfektté vált bejegyzés megbolygatásoknak többé kitehető ne legyen, s a mennyiben a bejegyzés később tévesnek vagy hibásnak állíttatnék, ennek bebizonyítására egészen külön, garantiális eljárás rendeztessék be és csak az ezen eljárásra alapított birói rendeletre legyen szabad az anyakönyvvezetőnek a már tett bejegyzésen változtatást tenni. A biróság ez által őrévé lesz harmadik egyének jogainak, melyek az anyakönyvi bejegyzésektől függenek. Ilyen kiigazítási eljárásnak általában akkor van helye, ha valamely anyakönyvi bejegy­zésen változtatás tétele azért válik szükségessé, mert téves vagy tudatosan hibás volt a be­jelentés avagy annak, egyes adatai, melynek alapján az anyakönyvi bejegyzés történt. Kiigazítási eljárás alá nem tartoznak az oly esetek, midőn valamely bejegyzésnek utó­lagos megtétele (pl. 16, 49. §§.) avagy már bevezetett bejegyzéshez még be nem jegyzett adatok utólagos bevezetése (pl. 39. §.) válik szükségessé. Ezen esetekben a jelen törvény­javaslat vagy magára az anyakönyvvezetőre bizza a bejegyzést (39. §.), vagy fontosabb esetek­ben a felügyelő hatóság beleegyezésétől teszi azt függővé (16., 49. §§). A biróság előtti fórmaszerű kiigazítási eljárásra azért nincs szükség ezen esetekben, mert bejegyzés még nem volt, tehát bejegyzés által érdekelt jogok sincsenek, melyek megőrzéséről kellene gon­doskodni. De fordulnak elő oly esetek is, midőn, noha a már tett bejegyzés adatait megváltoztató más adatokat kell bejegyezni, a kiigazítási eljárás betartására még sincs szükség, mert a változtatás szüksége nem az eredeti bejegyzésnek a bejegyzés idejében volt helytelensége vagy hibás volta miatt, hanem azon okból merül fel, mert az eredetileg helyesen bejegyzett adatokon később változás állott be (40. §). A mi magát a kiigazítási eljárást illeti, az előzetes tárgyalást legczélszerűbb közigaz­gatási utoh tartani meg. Ugy a tárgyalást megtartó közigazgatási hatóságnak, valamint a bíróságnak eljárása, mely utóbbi a peren kívüli eljárás szabályainak megfelelőleg lesz szabá­lyozandó, részletesb rendezését leghelyesebben ministeri rendeletben nyerheti. Az 54—66. §§-hoz. Minthogy a személyi állapot nyilvántartása területi functio. szükséges, hogy a bel­földön előforduló személyi állapotok, tekintet nélkül az azok által érdekeltek bel- vagy külföldi minőségére, egyaránt bejegyeztessenek a hazai anyakönyvekbe. Másfelől az államnak saját polgárai személyi alapviszonyairól, ha mindjárt az illetők távol tartózkodnak is, ismerettel birnia szükséges, a miből az következik, hogy magyar honosok személyi állapot változásai akkor is bejegyeztessenek a hazai anyakönyvekbe, ha azok nem belföldön történnek. Ez a két elv nyer az 54—56. §-okban kifejezést. * '.:: l Az 57—62. §§-hoz. Minthogy az anyakönyvek vezetése az összeség érdekében történik közhatalmi tekintély és biztosság mellett, joggal megkövetelhető az egyesektől az anyakönyvi bejegyzések alapját képező bejelentések pontos megtétele. S minthogy az ezen bejelentési kötelezettségnek meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom