Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-370. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről

308 370. szám. vidékeken, hol igen kevés a hivő s igy lelkészek is gyéren vannak, az a szegény polgár, kinek keresztelés vagy temetés végett lelkészét fel kell keresnie, egész vándorútra kénytelen elszánni magát. Kézen fekvő, hogy ily akadálylyal szemben az egyházi functióra való jelentkezés, a mi pedig egyúttal alkalom az anyakönyvbe való vezetésre, az esetek nagy számában jelentékeny késedelemmel történik, sőt néha egészen el is marad. Hogy ez az anyakönyvek jóságára és megbízhatóságára károson hat vissza, azt bővebben fejtegetni szükségtelen. Miután minden felekezet csak a kebelébe tartozókról vezet anyakönyveket, ennélfogva a mennyi a vallásfelekezet, ugyanannyi az anyakönyv is és a felekezeti anyakönyvek száma sokkal nagyobb, mint a mennyire egységes kezelés mellett szükség volna. Ebből foly az is, hogy mig egyes helyeken, többnyire a népesebb pótokon a különböző vallásfelekezetek lelkészségei és igy anyakönyvei is valósággal összetorlódnak, addig más vidékeken a hivő messze területen sem talál saját felekezetbeli lelkészt és igy anyakönyvvezetőt sem. Ezen hiányon csak az állami anyakönyvek behozatala által, azzal pedig biztosan és könnyen lehet segíteni. Azt a munkát, melyet a hat bevett és egy elismert, összesen hét vallásfelekezet anyakönyvvezetői teljesítenek, az állam csekélyebb számú anyakönyvvezetővel elvégeztetheti, mert az állami anyakönyvvezetőnek hatásköre a gondjára bizott terület összes népességére kiterjed s azonfelül az állami anyakönyvi kerületek arányos beosztása a mai felekezeti anyakönyvvezetők területbeli megosztottságának rendszertelenségén könnyű szerrel segíthet. Annak, hogy a felekezeti anyakönyvek a személyi állapotok kifogástalanul hü tükreivé legyenek, a második akadálya, hogy az anyakönyvi bejegyzések tárgyát nem a személyi alapállapotok képezik, hanem azon egyházi szertartások (keresztelés, esketés, temetés), melyekkel az egyház ezen eseményeket összeköti, azokra nézve pedig törvényes kényszer nincs is és nem is hozható be. Nem mindenki veti magát azon egyházi szertartásoknak alá, melyek az anyakönyvekben nyilván tartatnak, oly kényszert pedig, mely mindenkit arra szorítana, hogy magát ezen szertartásoknak alávesse a lelkiismereti szabadság sérelme nélkül, behozni nem lehet. Igaz, hogy igen hatályos valláserkölcsi kötelesség parancsolja az egyes felekezetek híveinek azt, hogy a vallásos szertartásoknak megfeleljenek, de ezen kötelesség csak azokra nézve mérvadó, kik magukat a bevett vallások híveinek vallják. Már eddig vannak az országban százezerén, kik a bevett vallástól eltérő hitelveknek hódolva, az egyházi szertartásoknak magukat alá nem vetik, következőleg a felekezeti anyakönyvekben nem szerepelhetnének. Ezen körülmény már eddig is arra kényszeritette az államot, hogy ezek születésének ós halálesetének bejegyzésére a községi elöljáróságot felhatalmazza, mely aztán a bejegyzést a törvény szerint illetékes lelkipásztornak átküldi. Ha az állam nem akarta tűrni, hogy alattvalóinak egy része az anyakönyvekben egyáltalában ne szerepeljen, már a múltban is kénytelen volt a mostani rendszer hiányait közvetlen beavatkozása által pótolni. Végleges megoldást azonban ezen módozat nem képezhet. A mint a törvényhozás el fogja fogadni a vallás szabad gyakorlatára vonatkozó és a kormány által legközelebb benyújtandó javaslatot, vagy minden újonnan alakulandó felekezetnek kell, ha a jelenlegi rendszert akarjuk fentartani, hozzátartozóinak anyakönyveiről gondoskodni, vagy részleges polgári anyakönyveket kell mindazok számára berendezni, kik ezen új felekezetekhez csatlakoznak, vagy egy felekezet elveit sem fogadják el. Az első módozat, tekintetbe véve azt, hogy az új felekezetek szervezete még ismeretlen, hogy kétséges, vájjon ezen felekezetek a születést és halálesetet egyházi szertartásokkal összekapcsolni fogják-e, hogy végre ezen módozat azokról nem gondoskodik, kik egy felekezethez sem csatlakoznak; tekintve mindezeket, világos, hogy ezen módozat helyes megoldást nem képez.