Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.
Irományszámok - 1892-299. Törvényjavaslat, a Koreával 1892. évi junius hó 23-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
699 szám. Mellélet a 299. számú irományhoz. t Indokolás, „a Koreával 1892. évi június hó 23-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A koreai félsziget 1876-ig el volt zárva a külföldi kereskedelem előtt. Midőn azonban Japánnal az emiitett évben kötött kereskedelmi szerződés alapján szorosabb kereskedelmi összeköttetésbe lépett és kikötőit (Pusan, Wönsan és Chemuípo) a Japánnal való kereskedelmi forgalom számára megnyitotta, kereskedelmi forgalma hirtelen oly nagy lendületnek indult, hogy mindazon államok, a melyek előbb Koreával való forgalmuk lebonyolítására japáni kereskedő czégek közvetítésére voltak utalva, közvetlen kereskedelmi összeköttetések létesítésére törekedtek. így legelébb is Északamerika (1882-ben), majd Nagybrítannia és Németország (1883-ban), legutóbb pedig Olaszország (1884-ben), Oroszország (1885-ben) és Francziaország (1886-ban) kötöttek Koreával kereskedelmi szerződéseket. Miután ekként Korea már csaknem valamennyi európai nagyhatalommal szerződéses viszonyba lépett, habár a Koreával kötendő kereskedelmi szerződésnek kereskedelmi és forgalmi érdekeink szempontjából ez idő szerint nem is tulajdonitható nagyobb jelentőség, mégis csakis előnyösnek tarthattuk a koreai kormánynyal hasonló alapon a tárgyalást részünkről is megindítani, hogy ily utón ugyanazon jogokat és előnyöket biztosítsuk forgalmunknak, a melyeket Koreában a fentemiitett szerződések alapján a többi európai nagyhatalmak és azoknak alattvalói élveznek. Kereskedelmi politikánk átalános irányelveinél fogva különben is indokoltnak mutatkozott egy oly fejlődő állammal, mint Korea, mely a nemzetközi árúcserében már is nem kicsinyelhető jelentőségre tett szert, szerződéses viszonyba lépnünk cs ez által kereskedelmi összeköttetéseink ez irányban való kiterjesztésének alapját megvetni. Korea összforgalma ugyanis, a mely 1885. évben 2,059.585 dollárt tett, 1889-ben 4,611.656 dollárra, 1891-ben pedig 8,622,812 dollárra emelkedett, vagyis az utolsó hét évben megnégyszereződött. A kivitel az utolsó hét év alatt 388.023 dollárról 3,366,3!4 dollárra, a bevitel pedig ugyanezen idő alatt 1,671.562 dollárról 5,256.468 dollárra emelkedett. A kivitel nagyobbára a két szomszédos állam Japán és China felé irányul. A bevitel 2 /s-a Európára és Amerikára esik; az európai államok közül az első helyen Nagybritannia áll (56°/o-aI). Legfőbb beviteli czikkek: pamut és gyapjúárúk, fémárúk, fegyverek, liszt, üveg, só 6*
