Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-299. Törvényjavaslat, a Koreával 1892. évi junius hó 23-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

u 399. szám. és czukor. Az osztrák-magyar monarchia bevitele, a mennyiben kimutatható, 1891-ben 18.297 dollárt tett és legnagyobb részt gyufából állott. Koreával való kereskedelmi összeköttetéseink tekintetében figyelembe veendő még az is, hogy Kelet-Ázsiának két legjelentékenyebb államával, u. m. Ghinával és Japánnal már régebb idő óta szintén szerződéses viszonyban állunk s azok és az osztrák-magyar monarchia közt rendes hajózási összeköttetés tartatik fenn. A fentebbi tekinteteknél fogva megindított tárgyalások a tisztelettel bemutatott törvényjavaslatban foglalt szerződés megkötésére vezettek, a melynek határozatai a Koreának a többi, európai államokkal, különösen Francziaországgal érvényben levő kereskedelmi szerződéseiben foglalt megállapodásaival nagyban és egészben megegyeznek. Az 1892. évi június hó 23-án aláirt jelen szerződés a következő részekből áll, u. m.: a főszerződésből, a Koreában űzendő kereskedelemre vonatkozó szabályokból, egy jegyzőkönyvből, a be- és kiviteli vámtarifából és a vámok szedésére vonatkozó szabályokból. A főszerződés I, czikkében a Koreában levő alattvalóink részére a személy- és életbiztonság tekintetében teljes oltalom köttetik ki. A II. czikkben a szerződő felek diplomácziai ügynökei és consuli tisztviselői részére a legnagyobb kedvezményben részesülő államok képviselőit megillető jogok és kiváltságok biztosittatnak és az őket megillető jogokra vonatkozó határozatok tartalmaztatnak. A III. czikkben hatóságainknak, alattvalóink és azok vagyona felett peres esetekben és bűnügyekben való bíráskodási joga teljesen elismertetik és hadi és kereskedelmi hajóink szökevényeinek kiadása még a hajóskapitány megkeresésére is biztosíttatik. A IV. czikk megállapítja, hogy az osztrák vagy magyar alattvalók Koreának mely helyein és mily feltételek mellett vannak jogosítva letelepedni, tartózkodni, utazni, ingatlanokra és ingókra vonatkozó jogokat szerezni. Kereskedelmünknek mindazon helyek és kikötők megnyittattak, a melyek jelenleg a többi államok kereskedelmének nyitva vannak. Alattvalóinknak e helyeken a szabad vallás-gyakorlás joga is biztosítva van. A kereskedelem szabadsága tekintetében csupán azon könyvekre és nyomtatványokra nézve tétetett kivétel, a melyek a koreai isteni tisztelet szempontjából meg vannak tiltva. Az V. czikkben alattvalóinknak a nyilt kikötőkben a teljes kereskedelmi szabadság biztosíttatik. A be- és kiviteli vámok a szerződés mellékletében meg vannak állapítva. Az ismétkivitelnél a vám visszaadatik, úgyszintén a koreai termékek ismétbevitelénél a lefizetett kiviteli vám visszatérittetik. A 7. pontban megállapított tonnapénzek, melyek fénytornyok és egyéb a hajózás könnyebbsége érdekében szükséges berendezések létesítésére fordítandók, ugyanoly összegben vannak kikötve, mint a többi szerződéses államok részéről. A 8. pont szerint a szerződés kiegészítő alkatrészét képezik az ahhoz mellékeh; tarifa és azon szabályok, melyek szerint kereskedelmünk Koreában gyakorlandó. E szabályok közös egyetértéssel felülvizsgálhatók. A VI. czikk a csempészet tekintetében követendő eljárást szabályozza. A VII. czikk megállapítja, hogy valamely osztrák vagy magyar hajó, a mely Korea pcnjain hajótörést szenvedett vagy zátonyra jutott, mily bánásmódban részesítendő; egyúttal intézkedik az ily alkalommal felmerült költségek viseléséről. A VIII. czikk a hadihajóinkat megillető jogokról szól. A IX. czikk a koreai alattvalóknak alattvalóink által Koreában való alkalmaztatását és viszont alattvalóinknak a koreai hatóságok és alattvalók által való foglalkoztatását szabályozza s egyszersmind a koreai kormánynak azon biztosítását tartalmazza, hogy alattvalóinknak Koreában való tudományos kutatásait lehetőleg meg fogja könnyíteni.