Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

ÍU Í78. szám. A bizottság ezen felelősség daczára megadja az Ügyvédnek a birság erejéig a Visszkereseti jogot a módositványban meghatározott feltétel mellett. A 206. %-hoz (m. j. 201. §.). A második sorban e szavak: »vagy mennyiségének« törültettek, miután a perköltség mennyiségének kérdése a felülvizsgálati jogorvoslatnak tárgyát nem képezheti. A 208. %-hoz (m. j. 203. §.). A módosítás irályi. A 210. %-hoz (m. j. 205. §.). A második bekezdés törültetett. Miután az 50 frton alóli ügyekben, a felülvizsgálat az egyedüli jogorvoslat, nem volna indokolt az erre szolgáló határidő elmulasztása miatt az igazolást megtagadni. A §. harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő szöveget ajánljuk: >A felülvizsgálati kérelemről a feleket az elsőbiróság a felülvizsgálati kérelem példányának és ha a bejelentés szóval történt, a jegyzőkönyv másolatának kézbesítése mellett az irat >k felterjesztésével egyidejűleg értesiti. Az, hogy az értesítés meg nem történt, jogi hatálylyal nem bir. A felülvizsgálatot kérő félnek ellenfele a felülvizsgálati kérelemhez nem csatlakozhatik, de a 210, §-ban élőirt kifüggesztésig a felülvizsgálati bírósághoz benyújtandó választ adhat. A felülvizsgálati kérelemnek az Ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs. < A m. j. értelmében a járásbíróság ítéletei ellen megengedett felülvizsgálatok esetében a válasz adása ki van zárva, Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felek fel nem szólalhatnak, a válasz adása meg volt engedendő, annál is inkább, mert a javaslatba hozott intézkedések akadályát képezik annak, hogy ez által az ügy felülvizsgálata elodáztassék. Miután a válasz beadásának elmulasztása a félre nézve jogi hátrányokat nem vonhat maga után, a kézbesítés eszközléséhez, vagy annak elmaradásához sem kellett jogi hatályt fűzni. A válasznak a törvényszéknél leendő beadása az arra szolgáló határidő végpontjának meghatározásával függ össze. A 213. §-hoz (m. j. 208. §.). A §-on ejtett módosítás esekélyebb irályi természetű. A 214. §-hoz (m. j. 209. §.). A 214. §. második bekezdéséül a következő szöveget ajánljuk: »J. kir. törvény székéknek a felebbezési eljárás során hozott végzései ellen irányuló felfolyamodásokra, a mennyiben a jelen törvény éltérő intézkedést nem tartalmaz, azok a szabályok alkalmazandók, a mélyeket az 1881 : LIX. törvényczikk 52—54., 56—58. §-ai a sommás perekben hozott elsöbirósági végzések elleni felfolyamodásra megállapítanak.« A 214. §. ötödik bekezdését pedig a következő szövegben javasoljuk: »A kir. járásbíróságoknak sommás ügyekben hozott végzései ellen benyújtott félfolyamodás felett a jelen törvény 125. §-ában megjelölt felebbezési bíróság, a felebbezési bíróság végzései ellen használt felfolyamodás felett pedig, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 500 frtot meghalad, a kir. curia, minden más esetben az illetékes kir. tábla határoz. A felebbezési bíróság végzései ellen használt felfolyamodásókra a jelen törvény 186., 192. és 193. §-ainak intézkedései megfelelően alkalmazandók.« A végzések ellen megengedett felfolyamodás tekintetében különbséget kellett tenni a szerint, a mint a kérdéses végzést a kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság, vagy az elsőfokú bíróságként eljárt kir. járásbíróság hozta.