Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

iÚ. száíri. i&7 Mert az Í88l : ÜX. tÖrvényczikknek a módositványbaii idézett íj-ai részben az elsőfokú bíróság által hozott végzések elleni jogorvoslatról intézkednek. Ezen intézkedések az 1868 : LIV. törvényczikkel kapcsolatban csak az elsőfokú bíróságok által voltak foganatosíthatók, a szóbeliség behozatala után azonban a felebbviteli bíróság által is eszközöltetni fognak. Miután pedig az esetek, a melyekről ezen végzések intézkednek, oly természetűek, hogy azok ellen jogorvoslat egyáltalán nem engedhető: a kir. törvényszékeknek ily végzései tekintetében a megfelelő intézkedéseket javaslatba kellett hozni. A 186. §. két felülvizsgálati hatóságot állapit meg: a kir. táblákat és a kir. curiát. A kir. törvényszékek, mint felebbviteli bíróságoknak hozott végzései ellen használt felfolyamodások elintézésére hivatott bíróságok meghatározásánál ugyanazok a szempontok voltak mérvadók, a melyek a 186. §. megállapítását eredményezték. A 215. §-hoz (m. ]. 210. §.). Már jelentésünk általános részében előadtuk azon indokokat, a melyek a bizottságot azon kérdés megoldásánál vezették, hogy a jelen javaslat általános perjogi természetű intézked ései a rendes eljárásban minő feltételek fenforgásakor nyerhetnek alkalmazást. A döntő szempont az volt, bogy csak annyibaD, a mennyiben.ez által a rendes eljárást uraló alapelvek változásnak kitéve nem lesznek. Ezen elvi álláspontnak megfelelően a §. első sorában a következő §-okra terjesztettük ki az ezen §-bau foglalt intézkedést: »a 17. §-nak második bekezdésében a kereset kijavítására és ennék hatályára; a 28. §. harmadik bekezdésében az ujabban megindított kereset hatályára*. Ezen §. intézkedései a váltóeljárásra is kiterjesztve lettek, miután ezen különleges eljárás lényegével összeegyeztethetők. A 216. §-hoz. A következő új §-t hozzuk javaslatba: »216. §. A jelen törvénynek a perköltség biztosítását tárgyazó 9., 10., 11., 12. §-ai a rendes eljárásban és a kereskedelmi eljárásban is alkalmazandók. Alperes azon kifogását, hogy felperes a perköltségre nézve biztosítékot nem adott, rendszerint a perfelvételi határidőben, illetőleg kereskedelmi perekben az első tárgyalás kezdetén tartozik előadni, mely esetben a kifogásnak a perfelvételre, illetőleg az érdemleges tárgyalásra halasztó hatálya van. A kifogás beadásának helyére és alakszerűségeire, illetőleg előterjesztésének módozatára, a kifogás tárgyalására, az e tárgyban hozandó határozatokra, az azok ellen használható jogorvoslatra és annak halasztó hatályára, a birói illetőség elleni kifogásokra előirt szabályok megfelelően alkalmazandók a k övetkező kiegészítésekkel : 1. ha a biztosíték hiányát tárgyazó kifogással együtt illetékességi kifogás is terjesztetett elö, a két kifogás együttesen tárgyalandó, a törvényszék azonban a biztosítéki kifogás tárgyában csak az esetben határoz, ha az illetékességi kifogásnak helyt nem adott; 2. ha a törvényszék biztosíték adásának helyét látja, a jelen törvény 29. §-nak első bekezdése megfelelően alkalmazandó; 3. ha a másodbiróság az illetékességi kifogás tárgyában hozott élsöbirósági végzésnek megváltoztatásával az elsöbiróság illetékességéi megállapítja, az illetékességi kifogással együttesen előterjesztett biztosítéki kifogás tárgyában is határoz. A biztosíték kérdésében a másodbiróság által hozott végzés ellen felébbvitelnek helye semmi esetben sincs.