Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

152 178. szám. A 160. §-hoz (m. j. 145. §.}» Az első bekezdésben e szavak helyett: »Ha azonban az ellenfél a szóbeli tárgyaláson a felebbezéshez csatlakozott*, tétetett: >Ha azonban az ellenfél csatlakozási kérelmét a szóbeli tárgyaláson előterjesztette.« A harmadik bekezdés második sorában e szó: »egyuttal«, mint felesleges, törülve lett. Mint új negyedik bekezdést, a következő szöveget ajánljuk elfogadásra: »Ha a felebbezés az első tárgyalás elötl vonatott vissza, a felebbező az ellenfél részéről beadott előkészítő irat által okozott költség megfizetésében hivatalból marasztalandó el.« Miután a módositványban foglalt esetben a szóbeli tárgyalás meg nem tartatik, az ellenfél költségei megállapítása czéljából ujabb kérvénynyel volna kénytelen élni. Ezen kérvényezés és a fél esetleges meghallgatása, a bíróságok idejét indokolatlanul venné igénybe és a feleket szükségtelen költségekkel terhelné. A 152. §-hoz (m. j. 147. §.). A második bekezdésen ejtett módosítás irályi természetű. .4 153. §-hoz (m. j. 148. §.). Ezen §-hoz a következő két új bekezdést ajánljuk • »Alperes a félebbviteli eljárás során felperestől csak szóbeli tárgyalás esetében és ez esetben is csak akkor követelhet a feiebbezesi eljárás költségére nézve biztosítékot (9—12. §.), ha félperes élt felebbezéssel és a költséget felperes követelésének bár még nem jogerejüleg megítélt része nem fedezi. A kifogásnak helyt adó végzés e a 29. §. első bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a biztosítás elmulasztása esetére felperes a felebbezéstöl elállottnak tekintendő.« A biztosíték követelhetésének kérdését a 9—12. §-okban szabályozott eseteken kivül a feiebbezesi eljárás során külön szabályozni kellett. Alperesnek e kifogáshoz való jogát a módositványban foglalt feltételek fenforgásához kellett kötni. Alperes önálló felebbezése a perköltség biztosításának ép oly kevéssé képezheti alapját, ^int azon esetek, a midőn alperes viszontkeresettél él. Ellenben alperesnek költségbiztositék iránti igénye teljesen meg van óva, ha csatlakozással élt. A módositvány második bekezdése, a kifogás helyt adása esetében a félebbviteli bíróság által követendő eljárást szabja meg. A 164-§-hoz (m. j. 149. §.). A módosítás irályi természetű. A 158. §-hoz (m. j. 153. §.). Az első bekezdésen ejtett módosítás irályi természetű. A második bekezdésben »elnök« helyett: »a feiebbezesi tanács elnöke« teendő. A bizottság abból indult ki, hogy a törvényszékeknek, mint feiebbezesi bíróságoknak teendője, azok szervezetében a megfelelő intézkedések megalkotását fogja szükségessé tenni. A nélkül, hogy ezek részletezésébe bocsátkoznánk, csak annak kiemelésére szorítkozunk, hogy a feiebbezesi tanácsoknak az állandóság jellegével kell birniok. Azon teendők, a melyek a törvényszéknek, mint félebbviteli biróságnak teendőjét fogják képezni, a mennyiben ügyviteli természetűek, helyesen csakis a feiebbezesi tanács elnöke által láthatók el. A tanács elnökének hatásköre a törvényszéki elnöki teendőktől a törvényben világosan megkülönböztetendő.