Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. szára. 141 a hiányokat és rendellenességeket emliti fel, ezen §-bau is, a mely az okirat bizonyító erejéről intézkedik, a 74. §-ban elfogadott megjelöléseket kellett alkalmazni. A 78. §-hoz (m. j. 73. §.). A második bekezdés első sorában irályi módositás foglaltatik. A 79. §-hoz (m. j. 74. §.). A második bekezdésben e helyett: »kivonatban«, a következő' szabatosabb kifejezés tétetett: »vonatkozó részeiben*. A 80. §-hoz (in. j. 75. §.). A második sorban: »szabályok« helyett: »eljárási szabályok* lett fölvéve, még pedig azért, hogy minden kétség ki legyen zárva az iránt, hogy az ezen §-ban hivatkozott törvényes intézkedések csak annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben a bizonyitás módját eljárási szempontból szabályozzák. A 85. §-hoz**(m. j. 80. §.). Az 1. pont első sorába irályi módositás gyanánt az »egyébként* szó beszuratott. A 86. §-hoz (m. j. 81. §.). Ezen §. 3. pontja helyébe a következő szöveget ajánljuk: »3. ha a kérdésre adandó félelet által a tanú vagy az ezen §. 1. pontjában emiitett személyek valamelyike becsületükben, vagy a tanú vagyonában sérelmet szenvednének*. A ministeri javaslat szövege megfelelt azon álláspontnak, a melyet e kérdésben az 1868: LIV. t.-cz. 207. §-ának utolsó bekezdése elfoglal. A bizottság ezt az álláspontot kielégitőnek nem találta. Az 1. pontban felsorolt személyek és a tanú között oly közeli rokonság áll fenn, a családi viszony oly közeli, az ott felsorolt személyek becsületének sértetlen fentartasa a tanúnak olyannyira erkölcsi érdekét képezi, hogy azon erkölcsi kötelezettséget a polgári peres eljárásban azon törvényes kötelezettséggel : az igazat vallani, összeütközésbe hozni nem szabad. E §. utolsó bekezdéséül a következő szöveget hozzuk javaslatba: y>A 85. §. 1. és 2. pontja és a jelen §. 4. pontjában említett személyekhez, ha különben tanúként kihallgattatnak is, nem intézhetők olyan kérdések, a melyekre adandó feleletükkel titoktartási kötelezettségüket megszegnék.* A 85. §. a bíróságot eltiltja attól, hogy az ott megnevezett személyeket a hivatkozott §-ban meghatározott körülmények között tanuként kihallgassa. Ezen általános tilalmat ismétli a fenti módositvány azon különös esetekre, a midőn e személyek kihallgathatok. A 4. pontban felemlített személyeket azon jog illeti meg, hogy a tanuságtételt oly körülmény tekintetében megtagadhatják, a melyre nézve őket titoktartási kötelezettség terheli. A törvény által meghatározott titoktartási kötelezettség megtartására nem elegendő, ha az csak a tanura bizatik. A bíróságtól is meg kell vonni azon lehetőséget, hogy a tanút a titoktartási kötelezettség megsértésére oly kérdés által ne birja, a melyre adandó felelet azt sérti. A 87. §-hoz (m. j. 82. §.). Az 1. pontban e szavak: »tanu« és »tigyleti« törültettek és helyökbe e szó tétetett

1 »a kihallgatandó*.