Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

130 178. szárrt. De ezen kiviil számos kisebb ügy fog elintézést nyerni, a hol felperes czélja flein egyéb, mint az, hogy követelésének birói elismerését kieszközölje, a melyet ellenfele megadni kész. A m. j. 17. §-ának harmadik bekezdése azonban a békéltetési eljárás folyamán csak felperesnek adta meg n jogot, hogy sikertelen békéltetés esetén a keresetnek azonnali felvételét kívánhassa. A bizottság e jogot mindegyik félnek megadja. A félről, a ki ellenfelét a békéltetési eljárásra megidézteti, feltételezendő', hogy követelését birói utón érvényesíteni kívánja és a felek között egyenlőtlenség állna be, ha a békéltető ellenfele az ezen §-ban foglalt jogokkal nem élhetne. A kereset előterjesztésének elmulasztása azonban ily esetben más joghatálylyal nem köthető össze, mint hogy a békéltetési eljárás költségei az idéző felet terheljék. Ennek megfelelően a harmadik bekezdés második sorába ezen szó: »felperes« helyett: ^bármelyik féU tétetett; a negyedik bekezdés első sorába pedig ezen szavak lettek téve: »vagy ha felperes a kereset előadását megtagadja*. Törlésbe hoztuk a negyedik bekezdésben foglalt azon intézkedést, hogy az egyezség nem sikerülte esetén a megjelent fél a békéltetési eljárás költségeivel terhelhető legyen. A bizottság ugy találta, hogy a törvény a békéltetés czéljából megjelenési kötelezettséget statuálhat és az ennek eleget nem tevő felet költségekkel terhelheti; de nem indokolható oly intézkedés felvétele, a melyben az egyezség megkötésére akár közvetve, akár közvetlenül kényszer gyakoroltatik. A bizottság kívánatosnak jelzi, hogy az ügyviteli szabályokba intézkedés foglaltassék az iránt, hogy a békéltetési eljárás során kibocsátandó idézéseknél a jelen § szövege az idézvénybe fölvétessék, hogy a közönség eleve ismerje a meg nem jelenés következményeit. A 22. %-hoz (m. j. 18. §.). Az utolsó sorban ezen szó: »jogérvényes« helyett: •»jogerejű* tétetett. A 23. §-hoz (m. j. 19. §.). A m. j. 19. §-ának első bekezdése helyett a következő új bekezdéseket ajánljuk: »A viszonker esetre nézve az 1868 : LIV. t.-cz. 77. §-ának és az 1881 : LIX. t.-cz. 8. §-ának intézkedései a következő eltérésekkél alkalmazandók: 1. ha, a viszonkereset tár gyöt képező követelés egészben véve rendes eljárás alá tartoznék, de beszámításra is alkalmas: a követelés viszonkereset útján érvényesíthető akkor, ha a viszonkereseti követelésnek a kereseti követelést meghaladó összegére való tekintettel az ügy rendes eljárás alá nem tartozik; 2. a főügygyél együtt tárgyalható viszonkereset az elsöbiróság előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában élőterjeszthető; 3. a bíróság a viszonker esetnek elkülönített tárgyalását elrendelheti és a viszonkeresetet a keresettől elküőlnitve döntheti el.« A bizottság azon álláspontot foglalta el, hogy az 1881 : LIX. t.-cz. 8. §. öt első bekezdése a sommás eljárásban változatlan alkalmazást nyer. A fentidézett törvényszakasz utolsó bekezdését, mely igy szól: »Sommás eljárás során olyan viszonkeresetnek, mely rendes eljárás alá tartoznék, csupán felperes beleegyezésével s ezen feltétel alatt is csak azon esetekben van helye, a melyekben a rendes birói illetőségtől való eltérés.a törvény által kizárva nincs« — módosítja a javaslatba hozott második bekezdés.