Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. szám, 131 Ezen módositvány szerint a sommás eljárásban oly követelés iránt is emelhető viszonkereset, a mely összegénél fogva a rendes eljárás alá tartoznék, ha a kereseti követelést meghaladó összeg olyan, a mely vagy a községi bíráskodás vagy a sommás bíróság körébe tartoznék. A második megszorítás, hogy a viszonkeresetnek beszámításra is alkalmasnak kell lenni. E két feltétel fenforgásakor czélszerűségi tekintetek javasolják, hogy ilyen esetekben a viszoukeresetnek hely adassék. Mert ha ennek hely nem adatnék és alperes a beszámítás kifogásával él a maradékra nézve, a mely rendes eljárás alá nem tartozik, hanem ugyanazon bíróság hatáskörébe, a mely a beszámítás kifogása felett dönt, akkor egy újabb per megindításának szükségessége és mindkét félre nézve az ebből eredő költségek állanának elő. Az 1881 : LIX. t.-cz. 8. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azon intézkedés, mely a viszonkeresetet kizárja, ha a rendes bírói illetőségtől a törvény szerint eltérésnek helye nincs, — a javaslatba hozott módosítás által nem érintetik. Az 1868 : LIV. t.-cz. 77. §-a a következő intézkedést tartalmazza: »A viszonkereset, mely az előbbi §. kellékeivel bír, a mennyiben az ellenbeszédben terjesztetett elő, a főtigygyel közösen tárgyaltatik és döntetik el. Különben alperesnek azon joga marad csak fenn, hogy ezen viszonkövetelése iránt a felperes ellen ugyanazon bíróság előtt indíthat keresetet, mely azonba i a már folyamatban levő ügy eldöntését semmi tekintetben sem hátráltatja.« A javaslatba hozott 2. és 3. pont a fentidézett 77. §. első bekezdését két irányban változtatja meg: 1. hogy a viszonkereset előterjesztését a per bármely szakában megengedi; 2. hogy a viszonkereset elkülönített tárgyalása elrendelhető és a keresettől elkülönítve dönthető el. Az 1868: LIV. t.-cz. 77. §-ának második bekezdésében foglalt intézkedés a sommás eljárásban továbbra is alkalmazást nyer, mert az idézett bekezdés illetőségi szabályt tartalmaz, a melyet a jelen javaslat nem érint. A 24. §-hoz (m. j. 20. §.). E §-hoz harmadik bekezdéskép a következő módositványt ajánljuk: »a tárgyalandó ügyeknek a napló sorrendében egybeállított jegyzéke a bíróságnál kifüggesztendö«. A feleknek az ügy felhívásánál, a mely a 24. §. első bekezdésében foglalt szabályok szerint eszközlendö — jelen kell lenniök, mert különben őket a meg nem jelenés következményei terhelik. A tárgyalandó ügyek sorrendének ismerete a feleknek kiválóan érdekében áll, miért is a fentjavasolt intézkedést olyannak tekintette a bizottság, a mely habár ügyviteli természetű az ehhez fűződő érdekek folytán a törvényben kell, hogy kifejezést nyerjen. A kifüggesztés időpontjának és módjának megállapítása tisztán ügyviteli szabályt képez. A 26. §-hoz (m. j. 22. §.). Az első és második bekezdésben a változtatás csak a szavak elhelyezésének sorrendjére, vonatkozik, az értelem változatlan fentartása mellett. A 27. §-hoz (m. j. 23. §.). Az eredeti szöveg második bekezdésében törlésbe hozattak a következő szavak: vjelen törvény értelmében«. 17*