Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. szám. 123 Seemélyesen megidézhetek a kiskorúak és gondnokság alatt levők az általuk bérbe vett lakásnak vagy üzlethelyiségnek vistzábocsátása iránt indított sommás perekben. A személyesen megjelent fél élőszóval vallhat meghatalmazottat, a mi jegyzőkönyvbe veendőEzen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal hitelesített, vagy az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállított magánokirattal igazolandó. Külföldön kiállított meghatalmazás közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalandó. < Jelentésünk átalános részében már előterjesztettük azon indokokat, a melyek a m. j. 7. §-ának megváltoztatásánál vezettek. A szabad képviseleti rendszer elejtésével azon személyek körét, a kik mint meghatalmazottak felléphetnek, különös tekintettel arra, hogy a járásbíróság hatáskörébe a 20—50 frtig terjedő ügyek is tartozni fognak, kellett megállapítani. Figyelembe vétettek a gazdasági érdekek. Alapul szolgált a meghatalmazó és meghatalmazott közti gazdasági viszony. Ezen felül a családi összeköttetés és kapocs, a mely a fél és meghatalmazottja közt fenforog. Családi és gazdasági érdek képezte azon kettős alapot, a melyből a bizottság e §-ban foglalt meghatározásoknál kiindult. Az a szerepkör, a melyet az ezen §-ban megnevezett személyek a meghatalmazó fél gazdasági életében betöltenek, jogosulttá teszi azok fellépését a meghatalmazó fél kisebb peres ügyeiben. E viszony valószínűvé teszi, hogy a kellő tárgyismerettel is birni fognak, mert a pereg félhez való viszonyuk feltételezni engedi, hogy a jogviszony létrejöttét ismerik és rendszerint annál közre is működtek. Hasonló szempont forog fenn azoknál, a kik meghatalmazottként a családi viszonyból kifolyólag felléphetnek. Azon törvényhozási indokok, a melyek a meghatalmazottként eljáró személyek körének meghatározását eredményezték, egyáltalán nem érvényesülnének, ha a szabvány megsértése megtorlás nélkül maradna. Ha a törvény valamely személynek ama jogát, hogy bíróság előtt felet képviselhet, egy meghatározott viszony fenforgásához köti, a mely a két személy között kell, hogy fennálljon, ugy szükségszerfíleg annak megállapítása, vájjon a viszony tényleg fenforog-e, azon bíróságra tartozik, a mely előtt a meghatalmazott fellép. Ha a bíróság megállapítja, hogy a viszony fenn nem forog, egyúttal reábízandó azon büntetés meghatározása is, a melylyel a törvény nevében az sújtandó, a kit a törvény maga a képviselettől eltilt. A m. j. a kiskorúaknak és gondnokság alatt levőknek, ha a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, megszorítás nélktil megadta azon jogot, hogy ily ügyeikben személyesen eljárhatnak. Az előterjesztett szöveg különbséget tesz, a szerint, a mint a feltétel fenforgásakor mint felperes fellépnek, vagy mint alperesek perbe idéztetnek. A törvényes képviselet mellőzése csak az első esetben lett elismerve. Mert ezen esetben a kiskorú érdeke gyakran csorbát szenvedne, ha igényeit rendelkezési képessége daczára idejekorán nem érvényesíthetné. A bizottság különösen szem előtt tartotta azon számos sommás pereket, a melyekben 24 éven aluli egyének ipari foglalkozásukból kifolyólag gyakran rövid záros határidők alatt kénytelenek jogaikat érvényesíteni. Ily esetekben a kiskorú jogainak érvényesítése sokszor lehetetlenné válnék vagy a késő érvényesités által létviszonyaiban súlyosan megsértetnék, különösen ha figyelembe veszszük azt, 16*