Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

124 178. szám. hogy az esetek nagy részében törvényes képviselő kirendelése iránt előzetes eljárást kellene folyamatba tenni, más esetekben pedig azon körülményt, hogy a törvényes képviselő a bíróság székhelyétől távol van s igy a kiskorú — ha személyesen el nem járhat — jogai érvényesítésétől elesnék. A kiskorúak személyes megidéztetését a bizottság azon egy esetre szorította, a midőn általuk bérbevett lakás vagy üzlethelyiség visszabocsátása iránt per tétetett foganatba. A 8. §-hoz. Ezen §-t a következő szövegben ajánljuk elfogadásra: »8. §. Ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, hogy valamelyik fél, a ki önképviseletre jogosítva nincs, törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel, vagy idéztetett perbe: a biróiág erről az eljárás félbenszakitásával mind a felekét, mind a törvényes képviselőt, utóbbit azzal értesiti, hogy jogában áll az egyidejűleg Wüzendö határidő alatt a megelőző perbeli cselekmények jóvdliagyása mellett az eljárás folytafását kérni. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, Jia mint törvényes képviselő olyan személy lépett föl vagy idéztetett perbe, a ki az önképviseletre nem jogosított félnek nem törvényes képviselője. Ha az, a ki a fél helyett mint meghatalmazott fellep, ebbeli minőségét nem igazolja, a bíróság nyomban kihirdetendő végzéssel a meghatalmazás utólagos igazolására, meg nem hosszabbítható és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető határidő' tűz ki, s e mellett vagy elhalasztja az eljárást, vagy pedig a meghatalmazás nélkül fellépett személyt — egyelőre az eljárásban való részvétélre bocsátja. A meghatalmazás nélkül fellé/jett személyt köteles a bíróság egyelőre az eljárásban való részvétélre bocsátani akkor: ha ezt az ellenfél kívánja. Ha a zárhatáridő alatt a szabályszerű meghatalmazás be nem mutattatik: a meghatalmazás nélkül indított kereset végzéssel hivatalból megszüntetendő, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene további eljárás nélkül, a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók, s egyúttal mindkét esetben a fél helyett eljárt személy a fellépése által az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. Ha a tárgyalás kezdetén vagy folyamán az tűnik ki, hogy a fél helyett olyan meghatalmazott lépett fel, a ki őt a 7. §. szerint nem képviselheti: a bíróság nyomban hozandó s a meg nem jelent fél helyett csupán a megjelent meghatalmazottnak kihirdetendő végzéssel a tárgyalást a kellően nem képviselt fél költségére elhalasztja és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető ujabb tárgyalási határnapot tűz ki azzal a meghagyással, hogy a kellően nem képviselt fél az ujabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe alatt személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenjen meg.« A két szöveg lényegileg egymással megegyezik. Az uj szövegezést kívánatossá főleg az tette, hogy a különböző esetek, a melyekről e §. rendelkezik, egymástól lehetőleg élesen megkülönböztettessenek; s hogy ennek folytán ugy a bíróság teendője minden egyes esetben, mint pedig a hatály az esetek különböző természetének megfelelően nyerjen kifejezést. Tekintettel kellett lenni továbbá a 7. §-ban foglalt intézkedésekre és azon esetet szabályozni, ha oly személy lép fel meghatalmazottként, a ki képviseleti jogosultsággal nem bír