Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

114 Í78. száin. Ez maga után vonta a jogszolgáltatás nagy hátrányára és kárára á zugiránáozszátnak nagymérvű elterjedését, a mely nemcsak az elsőfokú bíróságok működését szerfelett nehezíti, hanem eredményezte a jogorvoslatok tekintetében is azon óriási nagy számot, a mely mindenütt beállani szokott, a hol a zugirászat kifejlődik és a mely azután maga után vonja a jogorvoslatok olynemű megszorítását, a mely az illető ország adott viszonyai közt nem indokolható. Elismeri a bizottság azt, hogy a törvényhozás a zugirászat megfékezésére egyik-másik irányban a szükséges intézkedést megtette. De ezekkel szemben meg kellett állapítani azt is, hogy ez intézkedéseknek alig van foganatjuk. Hogy a bíróságokban ugy nálunk, mint másutt nincsen meg a hajlandóság a kellő erélyt kifejteni, és hogy a zugirászat eltörlése nem is abban rejlik, hogy a cselekmény kihágássá minősíttetik, hanem abban, hogy a képviseleti rendszer kellő és okadatolt szabályozást nyerjen. Hogy a szabad képviseleti rendszer, ha az az egyes bíróságok előtt, a törvényhozás által elfogadtatik, hová vezet, arra nézve legyen szabad nekünk a tisztelt ház figyelmét egyikmásik állam törvényhozására felhívni. A német birodalmi perrendtartás a járásbíróságok előtt a korlátlan szabad képviseleti rendszert honosította meg. E mellett a zugirászatnak megakadályozása czéljából ugyancsak e törvényben a bíróságoknak meghagyatott, hogy azt, a ki felek képviseletével iparszeruleg foglalkozik, a tárgyalásból zárják ki. A német bíróságok a zugirászokkal szemben ugyanazon elnézést gyakorolták, mint a mely más államokban is előfordul. És a szabad képviseleti rendszernek rövid évek sora alatt azon következménye volt, hogy 1883-ban a porosz kormány hivatalos adatok alapján megállapította, miszerint a porosz bíróságok területén 6.594 ember iparszeruleg felek képviseletével foglalkozik. Hivatalos adatok alapján meg lett állapítva, hogy a perek egy nagy részében a zugirászok, nehogy ellenük kifogás tétessék, a követeléseket magukra ruháztatják át. Egyes főtörvényszéki területen ki lett mutatva, hogy az egyes biró előtt folyamatba tett ügyekben majdnem kizárólag zugirászok szerepelnek. A frankfurti főtörvényszék elnökének hivatalos jelentéséből kitűnt, hogy 5.112 perben zugirász szerepelt mint képviselő. A perek egy nagy részében, mint engedményes zugirász szerepelt és a bíróságok csak 25 esetben éltek azon jogukkal, hogy az illetőt mint zugirászt visszautasították. A zugirászat a szabad képviseleti rendszer mellett, Németországban oly kiterjedést nyert, hogy végtére a törvényhozás behatóan volt kénytelen avval foglalkozni és a zugirászatot mint iparágat szervezte, az ipartörvény szabályainak alá vetette és Németországban ma az ügyvédeket többszörösen felülhaladó zug-irászati czéhek léteznek. Ez a szabad képviseleti rendszernek szükségszerű végfejleménye, a mit megakadályozni az előrelátó törvényhozásnak kétségtelenül egyik gondját kell, hogy képezze. A járásbíróságok előtti eljárásban annak meghatározásánál, hogy ha a fél személyesen meg nem jelenik és képviseltetését nem ügyvéd által eszközölheti, ki járhasson el a fél helyett, különös tekintettel volt a bizottság arra, hogy a járásbíróság hatáskörébe utalt kisebb polgári peres ügyek ezentúl a sommás eljárás szerint lévén tárgyalandók, a nem ügyvéd képviselő körének meghatározásánál tágabb mértéket kell alkalmazni.