Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. szám. Ü3 Az indokok, a melyek a bizottságot ez álláspontja elfoglalásánál vezették, részben perjogi természetűek, részben igazságszolgáltatási általános követelmények. Az ügyvédi karnak anyagi érdekei a kérdés megoldásánál döntő szempontot nem képezhetnek. Mert ezek, a mennyiben jogosultak, az általános igazságszolgáltatási érdek szempontja alá vonandók. A mennyiben pedig ezen általános érdek által igazolva nincsenek, a törvényhozás által a peres eljárás elveinek megállapításánál figyelembe nem vehetők. Az első biróság előtti eijárásban a ministeri javaslat 7-ik §-a azon intézkedést tartalmazza, hogy meghatalmazottként 18 évet meghaladott férfi személy felléphet. Vizsgálat tárgyává kellett tenni, vájjon ilyen képviseleti rendszer sajátlagos viszonyainknak megfelel-e. Vájjon annak hátrányai nem naulják-e felül az abban rejlő előnyöket és hogy e rendszer elfogadása magára az ügyvédi karra, a mely az igazságügyi organismusnak egyik lényeges és nélkülözhetlen elemét képezi, mily visszahatással fog járni. A kérdés megoldásánál a bizottság ezenfelül még azon szempontokat is szem előtt tartotta : hogy a járásbíróság mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró biróság hatásköre megszűnvén, ezen ügyek is a sommás eljárás alá fognak tartozni. Ezenkívül figyelembe veendő volt, hogy a járásbíróság hatásköre kiterjesztetett és számos oly kereset, mely eddigelé a rendes eljárás keretébe volt utalva, ezentúl, mint a sommás eljárás alá tartozó, az elsőfokú biróság előtt az ügyvédi képviseletet nélkülözni fogja. Habár jelen reform csak részleges természetű, a mennyiben nem az egész peres eljárást öleli fel magába, hanem a szóbeliséget csak a járásbíróság előtti eljárásban és az ennek folyományát képező felebbviteli eljárásban honosítja meg; mégis szem előtt kellett tartani, hogy nem szabad oly intézkedéseket megállapítani és a létező igazságügyi szervezeten oly változásokat ejteni, a melyek nemcsak a jelen javaslattól várandó eredményeket kétségessé teszik, hanem a teljes perrend megalkotása alkalmával annak egyik alapfeltételét gyöngítik. Ezen peres eljárás előnyei, az attól várható üdvös hatás, kellő birói és alkalmas ügyvédi kart tételeznek fel. A szóbeliség behozatala esetében a feladat, a mely az ügyvédi karra háramlik, sokkal nehezebb, mintsem az, a melyet a mostani eljárás keretében végezni hivatva van. Az elméleti oktatás, gyakorlati előkészítés és a vizsgarendszer egymagában az ügyvédi kart e feladatra képessé nem teszi. Az erkölcsi és anyagi feltételek egész sorozata kívántatik meg ahhoz, a melyek részben olyanok, hogy az állam törvényhozása azt közvetlenül létesítheti, részben oly természetűek, hogy azok létesítését közvetett utón a peres eljárásban foglalt szabványok által előmozdítani képes. A korlátlan szabad képviseleti rendszer az ügyvédi kar anyagi érdekeit és ezzel kapcsolatban és folyománykép annak sérthetlen erkölcsi fentartását nagy mérvben veszélyezteti. Mert e rendszer szükségszerű folyományakép előáll az• hogy az ügyvédi kar mellett egy számszerűleg nagyobb zugirászati osztály képződik. Ez utóbbi osztály csorbítja és felemészti azon anyagi alapot, a mely egy életerős ügyvédi kar fennállására szükséges, a nélkül, hogy az igazságszolgáltatás szervezetében betölthetne azon kört, a melyet azoknak betölteniök kell, kik feleket bíróságok előtt hivatásszerűen képviselnek. Igaz ugyan, hogy a fennálló jogrend értelmében a járásbíróság előtti eljárásban a szabad képviseleti rendszer többé-kevésbbé jelenleg is fennáll. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. V. KÖTET. 15