Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

86. szám. 245 A 18. §-hoz. A contingens megállapítása, tekintettel arra, hogy a bronz érmek az ausztriai értékű réz váltópénzt fogják helyettesíteni, akkép történt, hogy az az összeg, a melynek réz váltópénzben való kiveretését a törvényhozás 1867. óta engedélyezte, vétetett contingensül. A 19. §-hoz. A 19. §. az értékpénzt nem képző érmék fizetési erejét, vagyis azt az összeget, a meddig ily érmékben történő fizetések elfogadandók s ezen kivül az államnak azt a kötelezettségét állapítja meg, a mely szerint a koronaértékre szóló érméket kívánatra értékpénzzel beváltani köteles. Az értékpénzt nem képező érmék az érmerendszer kiegészítő részei s az értékpénzt helyettesitik, hogy ez a helyettesítés telj-esen érvényre jusson, hogy a forgalomban az, a ki bevételeit kisebb pénzjegyekben kapja, de kiadásait értékpénzben fedezni kénytelen, meg ne Mrosodjék, hoteles az állam az átváltást erre a czélra megjelölt pénztárainál lehetővé tenni. És ha ezt teszi, a forgalom jogos igényeivel és saját érdekével is számit. Ezen túlmenve, a nem értékpénzt képező érmék minden fajának az állam pénztárainál teljes fizetési erőt biztosítani, már a pénztári szolgálat követelményeivel sem lenne összeegyeztethető. Egyedül az ezüst érméket tartoznék az állam, ugy, a mint ezt Németország érmetörvénye is rendeli, korlátlan összegben elfogadni, a mit nálunk az a körülmény is különösen indokolttá tesz, hogy — a mint a koronaértékre szóló ezüst érmék ismertetésénél volt szerencsém említeni, — ezek az érmék az egy-forintos államjegyeket lesznek hivatva pótolni, a melyek pedig teljes fizetési erővel birnak. A ni kel és bronz érmék fizetési ereje az állammal szemben a gyakorlati követelményeknek, ugy hiszem, meg fog felelni. A magánforgalom részére, a hol rendezett valutaviszonyok mellett csak az értékpénz, vagy az arra bármikor beváltható bankjegy bírhat korlátlan fizetési erővel, az a javasolt kötelezettség, hogy a koronaértékre szóló ezüst érmék ötven koronáig fizetéskép elfogadandók, ugyanaz, a mely a latin Unió államaiban van az illető rendszer hasonló érmeire nézve megállapítva. Ez a fizetési erő Németországban 20 márka, Angliában 40 shilling, vagyis 2 font, a skandináv unió területén 20 korona. Gyakorlati követelmények, jelesül a falusi lakosság igényei követelik, hogy a nikel érmék fizetési erejét igen csekély összegben ne állapítsuk meg. Bronz érmékkel a latin unió területén, a hol 10 centimes-es darabok is vannak forgalomban, 5 frank — Angliában 6 shilling összegig lehet fizetni. Németországban a nikel és bronz érmékre egyaránt egy márkán túl nem terjed az elfogadási kötelezettség. A 20. §-hoz. A §. intézkedései a rendezett érmeforgalom követelményei által indokoltatnak, a mely követelmények eléggé fontosak, hogy azokkal még bizonyos állandó teher árán is számoljunk. A 21. §-hoz. A 21. §. az ausztriai értékű váltópénzről rendelkezik akként, hogy az bevonásáig forgalomban marad. A bevonás, épen úgy, mint az o. é. váltópénz helyébe kibocsátandó új váltópénz forgalombahozatala iránti intézkedés, rendeleti úton állapíttatnék meg. A törvényhozás továbbá felhatalmazást adna arra, hogy rendeleti úton oly véghatáridő állapíttassák meg, a melyen túl a régi váltópénz többé nem váltatik be, s a melynek elmulasztásával az