Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

246 86. szám. ilyen váltópénz birtokából eredő minden igény az államkincstárral szemben elenyészik. Elő­fordult ugyanis már az az eset is, hogy administratív utón forgalmon kivíil • helyezett pénz­jegyek birtokosai utóbb, a beváltási véghatáridő után jóval, megtérítésre igényt támasztottak s ezt az igényt arra alapították, hogy a kormánynak nem volt joga administratív utón ily pénzjegyeket forgalmon kívül helyezni. Hogy ily, habár mindig visszautasított igények egyál­talán ne támasztathassanak, ezt a rendelkezést a javaslatba fölvettem. Az ausztriai értékre szóló ezüst és réz váltópénz fizetési ereje nálunk mindeddig csak administratív utón volt szabályozva. Hogy az az anomália ne állhasson elő, hogy az egyide­jűleg forgalomban levő ausztriai értékű ezüst és réz váltópénz fizetési ereje törvényes sza­bályozás nélkül maradjon, mig a helyébe lépő s vele meghatározott értékviszonyba hozott új váltópénz fizetési ereje szabályozást nyer, ezt a hiányt ez úttal véltem a javasolt rendel­kezés fölvétele által pótolhatni. A monarchia másik államának területén az ausztriai értékű váltópénz fizetési ereje tekintetében a javasoltakkal azonos törvényes határozmányok vannak érvényben. * A 22. §-hoz. A papirpénzjegyek, tehát az állam- és bankjegyek forgalma további intézkedésig vál­tozást nem szenved. Ez a rendelkezés ugyan szorosan véve a jelen törvényjavaslat keretén kivül áll. Mindazonáltal annál a szoros összefüggésnél fogva, a mely eddigi értékrendszerünk és a kényszerforgalommal biró állam- és bankjegyek között fennáll, és tekintettel arra, hogy az államjegyék sorsa iránt akkor lesz helyén végleg határozni, ha a készfizetések fölvételé­hez fogunk, kapcsolatban az értékrendszer megállapításával, a készfizetések felvételének idő­pontjáig, a papirpénzjegyek viszonyát is szabályozni kellett. Az átszámításra vonatkozó rendelkezésnél ugyanazt a szabályt vettem zsinórmértékül, a melyet az ausztriai értékre szóló többi pénzjegyre alkalmaztam. A 23. §-hoz. A jelen javaslat által az aranyérték behozatala, a pénzláb, az érmerendszer, az ausztriai értékre szóló pénzjegyek viszonya a koronaértékhez szabályoztatik. Mindezek az intézkedések, a mint azt egyébkép már a jelen indokolás általános részé­nek végén jeleztem is, és a mint azt a javaslat czíme is feltünteti, az új értékrendszert meg­álíapitják. Habár a jelen §-ban a koronaérték érméi a törvényes fizetési eszköz jellegével ruház­tatnak fel, a melyekkel ausztriai értékre szóló kötelezettségek is teljesíthetők, természetesen ugyanabban az értékarányban, a melylyel az ausztriai érték pénzjegyei a koronaérték érméivel szemben bírnak, ez az intézkedés mai állapotainkat teljesen még nem rendezi. Senki sincs még kötelezve a koronaértékben számítani, annak még csak ezután veretendő érméiben fizetni; az ezüst értékpénz és az államjegyek ügye nincs még végleg szabályozva, a kényszerforgalom nincs még megszüntetve, a készfizetések nincsenek még fölvéve. Az egyes intézkedések, a melyek a javaslatba fölvéve a további haladás irányát jelölik meg, a következők: a) a koronaértékben való közkötelező számítás behozatala, kapcsolatban ezzel az általános érmeforgalom viszonyainak és az új értéknek a jogviszonyokra való alkalmazásának szabályozása; b) végleges döntés a forgalomban hagyott ausztriai értékű ezüst értékpénz sorsa fölött; c) az államjegyek bevonásának szabályozása; végül, mint a rendezés műveletének betetőzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom