Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

232 86. szám. A javaslat részleteinek indokolása. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat 1. §-a először is azt az elvi kijelentést tartalmazza, hogy az 1867. évi XVI. törvényczikkel nálunk is törvényesített ausztriai értéket, a melynek alapját az ezüst képezi, az aranyértek váltja fel. Az indokolás általános részében tüzetes'en fejtegettem azokat az indokokat, a melyek nálunk az aranyérték behozatalát, mint rendezetlen viszonyaink egyedüli megoldását javalják. Az ezüstöt folytonos áringadozásai, annak elértéktelenedése már jó ideje kivetkőztették azokból a tulajdonságokból, a melyeket valuta-fémtől megkívánnunk kell; a kettős értékrendszer elfogadását annak gyakorlati kivihetetlensége teszi lehetetlenné. így ha a rendezett valuta előnyeit teljes mérvben biztosítani kívánjuk közgazdaságunk számára, nem marad más mód, mint a nemzetközi forgalomban ez idő szerint egyedüli értékmérőt, a velünk üzleti összeköttetésben álló culturnemzetek pénzrendszerének valódi alapját: az aranyat, szintén elfogadni. Kapcsolatban az értékrendszerre vonatkozó intézkedéssel, ez a §. a számítási egységet is megállapítja. Ebből és a 3. §-ban javasolt intézkedésből, valamint az uj egység s az ausztriai érték egysége közti arány megállapítását czélzó rendelkezésekből láthatni, hogy a valuta rendezése alkalmával nem csatlakozunk valamely már meglevő pénzrendszerhez, hanem mai forintunkat elfelezve, a forint felének egyenértékét aranyban állapítjuk meg, ezt »korona« elnevezése alatt értékrendszerünk egységévé teszszük. Elméleti szempontból tekintve a kérdést, kétségtelenül haladás lenne, ha a valutarendezés műveletének megkezdésével együtt pl. a majdnem világpénz jellegével biró frankrendszerre térnénk át. Azonban az u. n. világpénz jelentőségét túlbecsülnünk nem szabadA nemzetközi kiegyenlítés eszközét a váltó képezi, a melynek a pénzegység azonos volta esetén is meglennének a maga hullámzásai, mert a váltóforgalom első sorban két ország egymás közti értékforgalmának alakulásától függ. A világpénzzel összekötött és gazdasági jelentőségű előnyök a maguk teljében csak akkor lennének érezhetők, ha a világ egy gazdasági egészet képezne. Ámde a vámvonalak ezt az egészet eldarabolják s a természetes árú- és értékkicserélés műfolyamatába mesterséges elemeket visznek.