Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

86. szám. 233 Különösen hangsúlyozva azt, hogy nem a pénzrendszer, hanem a valutafém azonossága az a tulajdonképeni előny, a mely az érintkezés könnyűséget elősegíti, mindazokkal az előnyökkel, a melyek valamely nagyobb területen elterjedt pénzegység elfogadásával járnának, bátran szembe állithatjuk azokat a tekinteteket, a melyekkel a belföldi forgalomnak tartozunk s ekkor arra az eredményre kell jutnunk, hogy mai pénzegységünk átvitele az uj rendszerbe az áttérést könnyűvé, felette egyszerűvé teszi. A kettővel való szorzás és osztás oly egyszerű számművelet hogy a népesség legműveletlenebb rétegeiben az uj egység minden károsodás elkerülésével, el fog terjedni. Minden más számbajöhető rendszer elfogadása esetén az átszámítás — a mint azt a 3. §-nál mondandók is igazolni fogják — ily kerek összegben nem lett volna lehetséges s igy, ha azt az első rangú követelményt, hogy a rendszerváltoztatás belgazdaságunkban a legcsekélyebb zavar előidézése nélkül menjen végbe, mindenkép teljesíteni kívánjuk, nem marad más mód, mint a mai értékegységnek a javasolt megfelezéssel való átvitele az uj rendszerbe. Az átszámítás könnyűségének fölötte jelentős voltát különben a német birodalom valutájának rendezése alkalmával is oly fontos körülménynek vették, hogy a márkarendszer megalkotása csakis erre a körülményre vezethető vissza. Hogy pedig a mai forintot megfelezzük, s a forint felének értékét teszszük egységgé, annak oka abban fekszik, hogy ez [által az intézkedés által azokat az előnyöket igyekezünk közgazdaságunknak is megszerezni, a melyek a kis pénzegységgel össze vannak kötve. Uj egységünk elnevezése ellen nemcsak, hogy észrevétel nem tehető, hanem, ugy hiszem, a név választása minden tekintetben megfelelőnek is mondható. A korona a magyar államiság kifejezése közjogunkban századok óta, következéskép joggal alkalmazható az egység megjelölésére az értékrendszerben. A másik, gyakorlati szempont, a mely az elnevezés czélszerű volta mellett bizonyít, hogy a velünk érintkezésben levő népeknél a korona szó majdnem teljesen egyforma. A korona száz, fillérnek nevezett részre oszlik. A tízes számrendszerből folyó százas osztás által oly legkisebb érme teremtetik, a mely lehetővé fogja tenni, hogy a detailárak képzésénél a legcsekélyebb árnyalatok is kifejezésre kerüljenek. A »fillér« elnevezés, a mely szó régi nyelvemlékeinkben már a kis érmék megjelölésére használtatik, ezúttal is eredeti jelentőségének megfelelően alkalmaztatik, általán ismert és elterjedt fogalom kifejezése s igy elfogadása megnyugvással ajánlható. A 2. §-hoz. Az 1868. évi VII. törvényczikk szerint a pénzverés alapjául az 500 grammal egyenlő pénzfont szolgál, a mely 1000 szemerre, vagy 10.000 assra osztatik. Ennek a rendelkezésnek megváltoztatásával a javaslat a pénzverés alapjául a kilogramot és annak tizedes részeit veszi. Az 1874. évi VIII. törvényczikk a méterrendszert fogadta el. Az általános mértékrendszer következetes alkalmazása s a rendszer a pénzverés czéljaira tökéletesen alkalmas volta, annak a pénzverésnél is alapul vételét teljesen indokolja. A 3. §-hoz. Ez a §. megállapítja a valutafém ötvözetét és a pénzlábat, vagyis az egységeknek azt a számát, a mély a valutafémből alapsúlyra esik. Az ötvözet 900 ezredrész aranyat és 100 ezredrész rezet fog tartalmazni. A 7»«-eS finomság, a mely az alapsúlyban is meglevő tizes számrendszerhez illeszkedik, Anglia és KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. III. KÖTET. 80