Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

224 86. szám. lábának, vagyis hogy a bank pénzkészletein kivül jelentékeny és más elhelyezést nem találó magántőkék állanak rendelkezésre, Csakhogy ez viszonylag sokkalta kisebb mértékben van meg nálunk, mint a tőkegazdag országokban s részben más lesz e tekintetben a helyzet a valutaviszonyok rendezése után. Akkor a pénzkészletek nagysága egyértelmű lesz a nemes fémkészletek nagyságával, és mivel a magánosoknak ily nemes fémkészletei alig lesznek és kivált az első időben a nemes fém-készletek mind a banknál fognak összegyűjtetni, ez lesz úgyszólván egyedüli reservoirja a rendelkezésre álló nemes fémkészleteknek: a bank kamatlábának emelése nálunk nem azzal a visszahatással lesz, mint Angliában, nem is avval, a mivel bir az ma nálunk, hanem a bank kamatlábának emelése nagy visszahatást gyakorland a közgazdaságra s tartósabb jellegű lesz, tartósabb azért, mert a szükségletek kielégítésére még a kereskedelmi viszonyok változtával is a visszaözönlő pénzek tulajdonkép csak akkor lesznek felhasználhatók, ha a banknál mutatkozik fölösleg. S azért, ha a valutarendezést valójában akarjuk elérni, akkor nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy a készfizetéseket aranyban felvehessük, hanem, — hahogy nemcsak ideig-óráig tartó rendezést, hanem viszonyaink maradandó consolidálását kivánjuk, arra is gondot kell fordítanunk s több tekintetben alapvető intézkedéseket tennünk, hogy aranykészletünk a belföldi forgalom számára megóvható legyen. Az aranykészletek megóvásának leghatalmasabb és természetes eszköze gazdaságunk activitása, s igy mivel gazdaságunk mérlege active áll, tulajdon képen ez a körülmény képezi a legfőbb biztositékot arra nézve, hogy a valuta-rendezés czéljaira beszerzett arany megóvható is leend. A közös vámterületet képező osztrák-magyar monarchia árúforgalmáról vezetett statistika azt mutatja, hogy kivitelünk 1875 óta állandóan, olykor igen tetemesen fölülmúlja a behozatalt. A kiviteli többlet ellenértéke s még hozzá az az — igaz alig számba jövő — értékmennyiség, a mely külföldi aranytőkék után a vámterületen belül tartózkodó hitelezőknek fizetett kamatokból áll, képezi a közös vámterület követelését a külfölddel szemben. A monarchiának külföldre fizetendő adósságai pedig, melyek a monarchia két államának az ipari, közlekedési vállalatoknak, pénzintézeteknek és magánosoknak külföldön elhelyezett adósságai után külföldre fizetendő annuitásokból állanak, a követelésekkel szemben a tartozási oldalt képezik. így az osztrák-magyar vámterület behozatali többlete 1875 óta tett: 1"6 millió ezüst forintot, 1875-ben 1876-ban 1877-ben 1878-ban 1879-ben 1880-ban 1881-ben 1882-ben 1883-ban 1884-ben 1885-ben 1886-ban 1887-ben 1888-ban 1889-ben 1890-ben 60-9 111-3 102-e 127-4 62-5 90-7 127-7 125-0 78-9 114-2 159-4 104-3 195-8 177-0 160-6