Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

86. szám. 225 A tartozások és követelések ez a kölcsönös kiegyenlítése rendszerint érczváltókkal történik, mindaddig, a mig követeléssel tartozás áll szemben. Midőn azonban a kiegyenlítés e módja véget ér, a további kiegyenlités csak készfizetések által történik, vagyis a kereskedelmi mérleg helyes megítélésénél a nemes érezek mérlegét is szemügyre kell vennünk, csakhogy ennél az ellenkező szempontból, mint a kereskedelmi mérlegnél, mert a gazdaság activitását a nemes fémforgalomnál a behozatal többlete mutatja. A nemes fém nemzetközi forgalmánál pedig behozatalunk ugyancsak 1875 óta, két év kivételével, a kivitelt állandóan felülmulta. így a nemesfém-forgalomnál a behozatal többlete tett: 1876-ban 4,400.000, 1877-ben 14,947.000, 1878-ban 37,052.000, 1879-ben 54,225.000, 1880-ban 9,662.000, 1881-ben 30,592.000, 1883-ban 17,587.000, 1884-ben 2,180.000, 1885-ben 3,555.000, 1886-ban 8,786.000, 1887-ben 5,925.000, 1888-ban 14,948.000,1889-ben 17,434.000, 1890-ben 39,169.000 o. é. forintot. De nemcsak a kereskedelmi mérleg ez az emiitelt activitása s a nemes fémforgalom mérlegének nekünk kedvező egyenlege, saldoja az, a mely biztos kilátást nyújt arra, hogy a valuta-rendezés czéljaira beszerzett aranykészlet a belföldön állandóan meg lesz tartható, hanem biztat erre a várakozásra az a különbség, a melyet az árúforgalom a kivitel és a behozatal árúinak minősége között mutat. Mig ugyanis kivitt árúink legnagyobb része — s ez áll különösen a magyar korona országaira — oly czikkekből áll, a melyek egyszeri használatnak képezvén csak tárgyát, a használat folyamán értékükben és állagukban megsemmisülnek, addig a behozott árúk túlnyomó része maradandóbb jellegű és értékű czikkekre esik. S ez a jelenség az árúmérlegnek passivitása mellett is arra mutatna, hogy a gazdasági élet fejlődését, a nemzeti törzsvagyon növelését kedvezően befolyásoló czikkeket hozunk be. Épen ez a fejlődés és gyarapodás rejti a biztositékot magában arra nézve, hogy a behozott árúk túlnyomó része ide benn is előállitható lesz, mig megfordítva az általunk kivitt árúk természetöknél fogva olyanok, hogy értékök — a koronkinti hullámzásoktól eltekintve — hosszabb időközöket véve, csak emelkedő lehet. Egy másik körülmény, a mely ugyan csekélyebb jelentőségű, de mégis figyelmet érdemel, szintén egyik biztositéka annak, hogy beszerzett aranykészleteink a belföldön megtarthatók legyenek s ez az, hogy nemes fémtermelő ország vagyunk. Az évi arany-, illetőleg ezüsttermelés tett: Magyarországon: arany kilogram ezüst kilogram 1871-ben ...... 1.392-2 20.127 1872-ben 1.434*2 17.136 1873-ban -.. 1.233*4 18.577 1874-ben 1.291-1 17.421 1875-ben 1.577-0 21.235 1876-ban , . . . . . 1.890-0 22.784 1877-ben • . . . . . . 1.704-7 20.506 1878-ban 1.807-2 19.571 1879-ben . . . ... 1.593-7 18.661 1880-ban . . ... . 1.604'o 17.444 1881-ben 1.578'G 17.583 1882-ben ... . . . 1.724-3 16.568 1883-ban . . . . . . 1.628-8 16.708 KEPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. III. KÖTET. 29