Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-85. Törvényjavaslat, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről

198 85. szám betétek szerkesztésével az adókataszter adatainak a telekkönyv javára való felhasználásával és értékesítésével szervesen összefüggnének és ettől elválaszthatók nem volnának, sőt ellen­kezőleg, valamint a telekkönyveknek a kataszter adatai szerinti átalakítására szorítkozó betét­szerkesztés foganatosítható lenne a nélkül, hogy ez alkalommal a tulajdonjog a tényleges birtok alapján érvényesülhetne, úgy viszont külön eljárás utján a tényleges birtokos tulajdon jogát lehet érvényre emelni a nélkül, hogy ezzel az eljárással a telekkönyvnek átalakítása a kataszter adataihoz képest egybekapcsoltatnék; végre mert a tényleges birtokos tulajdonjo­gának bejegyzése a nyilvánkönyvi jogok megóvásának szempontjából annyi és oly hatályos caulelákkal van körülvéve, hogy a betétszerkesztés alkalmával eddig szerzett tapasztalatok szerint elenyészőleg csekély, ezer eset között alig egy azoknak a száma, a mikor a tény­leges birtokos tulajdonjogának bejegyzése a megengedett jogorvoslatok valamelyikével meg­támadtatik. Ki kell még emelnem, hogy a javaslat szerinti eljárás az utóbb bekövetkező telek­könyvi betét-szerkesztés tekintetéből sem tűnik fel meddőnek; mert miután abban olyan hivatalos munka fog teljesíttetni, a mely különben a betétszerkesztési eljárásra maradna: ez utóbbi ugyanannyi munkával könnyebbül, mint a mennyi munka előzetesen a telekkönyv tulajdoni lapjának rendezésére fordíttatott. A terjesztett eljárás az államkincstár terhére némi költséggel össze lesz ugyan kötve, de ez a költség az eljárásból eredő tetemes nemzetgazdasági előnyök irányában alig jöhet számba — el is tekintve attól, hogy a fentebb mondottak szerint a telekkönyvi forgalomból kivett ingatlanok innét e forgalom tárgyává válván, ez által az átruházási illetékek szaporo­dásából ama költség bőven meg fog térülni. Felemlitendőnek tartom itten, hogy a nyilvánkönyvi állapot rendbehozatalának és rendbentartásának egyik előfeltételét az képezvén, hogy az ingatlan vagyon hátrahagyásával elhalt örökhagyóknak hagyatéka, és pedig ha ezt magok az érdeklettek nem kérelmezik, hiva­talból is tárgyaltassék és az ingatlan az örökhagyó nevéről a jogosított jogutód nevére felesleges késedelem nélkül átirassék: ennek lehetővé tétele végett a jelen törvényjavaslat előkészitésével egyidejűleg munkába vétettem az örökösödési eljárást tárgyazó törvényeinknek ily irányban való módosítását és az erre vonatkozó törvényjavaslatot közelebbről szándékozom törvényhozási tárgyalás végett előterjeszteni. Ezeknek előrebocsátása után — a mikkel egyszersmind a javaslat 1. §-ában foglalt főszabály indokolva van — áttérek a javaslat többi szakaszainak részletes indokolására. 2. §. Számos község telekkönyve a tulajdonjog bejegyzésére nézve általában annyira el van hanyagolva, hogy a közérdek kívánja a község egész telekkönyvének helyesbítését. Az igaz­ságügyminister ilyen esetben a törvényjavaslat szerinti eljárást természetesen leginkább a község kérelmére, de akkor is el fogja rendelni, ha a telekkönyv elhanyagolt és rendezetlen voltáról hivatalosan egyébként értesül. Helye lesz pedig az eljárás megindításának a §. 1. a) pontja alapján leginkább olyan községekre nézve, a melyekben a telekkönyvek tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán, vagy csak hosszú idő múlva, vagy épen nem fognak átalakíttatni a telek­könyvi betétek szerkesztése pedig előreláthatólag még csak hosszabb idő múlva fog be­következni. A mikor tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán valamely község telekkönyve az 1869. évi 2579. számú szabályrendelet értelmében, vagy a közös úrbéri illetőségek egyénenkinti felosztása folytán az 1890. évi 20.326. számú igazságügyministeri rendelet értelmében átalakittatik: az egész telekkönyv tartalma lényegesen megváltozik és az átalakítás telje itése

Next

/
Oldalképek
Tartalom