Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-85. Törvényjavaslat, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről

85. szám. 199 végett bíróból és telekkönyvvezetőből álló bizottság a helyszínén működik. A telekkönyvnek az emiitett okokból való átalakítását és a bizottság helyszíni működését tehát kívánatos alkalmul felhasználni arra, hogy a telekkönyv a tulajdoni lap és a tényleges birtok közötti összhang léiesitése tekintetéből is rendeztessék. A község egész telekkönyvére kiterjedő eljáráson kivül a 2. §. 2. pontja egyes esetekben és egyes ingatlanok tekintetében is módot kivan nyújtani arra, hogy a tulajdonjog a tényleges birtok alapján telekkönyvileg bejegyeztessék és e czélra a J, b) pontja a hagyatéki eljárás során a telekkönyv helyesbítése iránti eljárást hivatalból is meginditandónak tervezi, mivel az örökösödési eljárás szintén olyan alkalom, a melyet a telekkönyv rendezésére fel kell használni és mivel a fentebb mondottak szerint épen az a körülmény, hogy a tényleges birtokos, vagy a telekkönyvi tulajdonos elhal a nélkül, hogy a telekkönyv és a tényleges birtok közötti összhang helyreállíttatnék, képezi főokát a telekkönyv rendezetlenségének, további összebónyolódásnak és a későbbi rendezés nehézségének. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 15. §-a szerint a tényleges birtoklás csak általában tanúsítandó a nélkül, hogy a birtok valamely időn át történt gyakorlatának kimutatása kívántatnék. Ez a rendelkezés fentar^ható ott, a hol, úgymint a betétszerkesztésnél egész község telekkönyvének a dolog természeténél fogva nagyobb publiczitással járó átalakítása forog szóban. De a rendelkezés változatlan alkalmazása a jogbiztonság sérelmével járhatna olyan esetben, a mikor csupán egyes telekkönyvi ingatlanokra jegyzendő be a tulajdonjog a tényleges birtoklás alapján (2. §. a), b) pontok). Ezért a §. utolsó bekezdése azt kívánja, hogy ilyenkor az ingatlannak legalább három évi tényleges birtoklása igazoltassák. 3. és 4. §§. Az 1886: XXIX. t.-cz. 12. és 22., az 1889: XXXVIII. t.-cz. 16—18. és az 1891: XVI. t.-cz. 18—20. §-aiban olyan rendelkezések foglaltatnak, a melyek részben összefüggnek a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján való bejegyzésével, részben pedig ezzel össze nem függnek ugyan, de szintén azt czélozzák, hogy a telekkönyv olyanná váljék, a mely az ingatlanokra vonatkozó jogokat minden tekintetben hiven feltünteti. A mikor tehát valamely község területén fekvő összes ingatlanokra nézve a tényleges birtokosoknak tulajdonosokul leendő bejegyzése iránti eljárás folyamatba tétetik, hiba volna egyúttal nem foganatosítani mindazokat a helyesbítéseket, a melyek az idézett törvényszakaszok értelmében a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával foganatosíttatnak. Némiieg másként áll a dolog, a mikor az 1. §. szerinti eljárás csak egyes ingatlanok tekintetében tétetik folyamatba (2. §. 2. pont). Ilyenkor a dolog természetében fekszik, hogy csak az a), c), d) pontok szerinti helyesbítéseknek legyen helye, és hogy ezek a helyesbítések is arra a telekjegyzőkönyvre szorítkozzanak, a melyekben a kérvényező tényleges birtokában lévő ingatlanok vannak felvéve. Másrészt a 3. §. c) és d) pontjai szerinti helyesbítések önmagukban véve is annyira fontosak, hogy kívánatosnak mutatkozik az azok. iránti eljárást egyes telekjegyzőkönyvekre vonatkozólag külön is megengedni, illetőleg a hagyatéki tárgyalás során ezt az eljárást vagy hivatalból, vagy az érdeklettek kérelmére külön is elrendelni. Némely telekjegyzőkönyvben az áttekinthetőség a hatálytalanokká vált bejegyzések nagy számánál fogva fölötte nehézzé vált és az ilyen telekjegyzőkönyvek a hiteles telekkönyvi kivonatok kiszolgáltatásánál is nem csekély munkát okoznak. A telekkönyvi betétek szerkesztésekor a hatálytalanokká vált bejegyzések kihagyatnak. Czélszerű tehát, hogy a jelen törvényjavaslat szerinti eljárásban is mód nyújtassák ama bejegyzések mellőzésével új telekjegyzökönyvek készítésére. Ily iránya rendelkezést tartalmaz már az 1880: XLVI. t.-czikk