Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-64. Az igazságügyi bizottság jelentése, "az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről" beterjesztett törvényjavaslat tárgyában

120 64. számközségek egész határára kiterjedő tagosítások eseteiben a működő mérnöki díjak egy részét, a kataszteri ezélokra is alkalmas munkarészek átvétele ellenében az államkincstár viselné, jelentékenyen csökkentené azon költségeket, melyek jelenleg kizárólag a tagosítás által érdekelt felekre nehezednek. Helyesli a bizottság a javaslat azon második fontosabb intézkedését is, mely az előmunkálatok és érdemleges eljárás során, a javaslatban szorosan körvonalozott esetekben, valamint a költségelőirányzat megerősítésének, a működő mérnök kinevezésének, a mérnöki szerződés jóváhagyásának és a költségek előlegezésének kérdéseiben a feleknek jogorvoslatot kivan engedélyezni, mert osztja a javaslatnak azon eddigi gyakorlatból merített indokolását, hogy a mondott esetekben előfordulható sérelmek, — melyek sokszor nagyon érzékenyek lehetnek, — az előmunkálatok befejezése, vagy az ügy érdemében hozott határozat után legtöbb esetben csak az összes előmunkálatok, vagy az érdemleges eljárás feloldása vagy megsemmisítése mellett volnának orvosolhatók, ettől pedig a felsőbb bíróságok gyakran tartózkodnak, miután a sérelemmel arányban nem álló időveszteség és költség a felek összességének nagyobb hátrányával járna, mint ha az elkövetett szabálytalanság tekinteten kivül hagyásával bírálják el az ügyet. Ezen jogorvoslatok engedélyezése az ügyek elhúzódását azért nem fogja okozni, mert a jogorvoslatok használhatása szabatosan körvonalozva van, a nyilván alaptalan jogorvoslattal élők ellen pedig érzékeny bírság alkalmazható; mert továbbá a javaslat ezen jogorvoslatok soron kívüli elintézését rendelvén, arról is gondoskodik, hogy azon esetben, midőn a jogorvoslatnak halasztó hatálya nincsen, a felsőbb bírósághoz felterjesztendő iratok másolatban visszamaradjanak. Helyesli a bizottság azon módosításokat és pótlásokat is, melyekre a már jelzetteken kivül a javaslat az 1880 : XLV. t.-cz. hatályba lépte óta gyűjtött tapasztalatok felhasználásával kiterjeszkedik s a bizottság maga részéről a módosítandó szakaszok közé felvenni kívánja az id. t.-cz. 16. §-át, melyre nézve XI. czikk alatt (a további czikkek számainak következetes felemelésével) azon intézkedést javasolja, hogy az osztályozó és becslő bizottság, ha bármely érdekelt kívánja, a felszólalások megvizsgálása és elintézése iránti eljárásában ne működjék oly szakértő elnöklete alatt, ki az osztályozás és becslésben részt vett, hanem ez esetben annak elnökéül más szakértőt választhassanak az érdek-csoportok vagy községek, vagy nevezzen ki az eljáró biró. A módosítás javaslatba hozatalánál a bizottságot azon szempont vezette, hogy birtokrendezési ügyekben általában és főkép a tagosításoknál a legfontosabb mozzanatot az osztályozás-és becslés képezi, a minek helyes megállapítása s az annál való eljárás részrehajlatlanságában való megnyugvás a tagosítás minden érdeket kielégítő voltának legfőbb biztositéka ; miért is — ha már a bizottság e működésében a választott bíróság jellegével bir — czélszerünek mutatkozik, hogy ha az osztályozás és becslés helyessége tekintetében felszólalások tétetnek, s ha a felszólaló, bármely oknál fogva, felszólalásának megfelelő elintézését az egészben ugyanazon tagokból álló bizottságtól nem várja, legalább a döntő szavazattal biró szakértő személyében változást kívánhasson. A bizottság a feleknek adandó ezen jogot a mondott czélra elegendőnek tartja s odáig, hogy a felszólalásokat elintéző bizottság egészen új tagokból állittassék össze — az elvi szemponttól el is tekintve — már csak azért sem mehetett el, mert ez által az eljárás költségei nagy mérvben szaporodnának s az elérendő czéllal arányban nem álló időveszteség okoztatnék. Ezen kivül a bizottság még két §-nál tett érdemleges módosítást: a 15. §-nál, hol a helyszíni tárgyalásra meg nem jelent szakértők helyett, a hiányzó szakértőknek az eljáró bíró általi kinevezését az esetre szorítja, ha az illető felek nyomban más szakértőt nem állítanak elő;. és a 33. § nál, hol az 1880 : XLV. t.-cz. ugyanazon számú szakaszának azon intézkedését, melynél