Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24, szám. 89 ítéletek továbbá, minthogy az eskü csak az ítélet jogerőre emelkedése után tehető le, előlegesen nem végrehajthatók. Az esküs ítéletek ez okból nem csekély mértékben szaporítják az alaptalan, csupán a végrehajtás késleltetését czélzó felebbezések számát is. Az eskü visszásságai némely ujabb törvényhozást arra indítottak, hogy az esküt az ujabb angol jog mintájára a feleknek tanukénti kihallgatásával helyettesítsék. Ez utón halad nevezetesen az osztrák törvényhozás is, mely a felek tanukénti kihallgatását nemcsak a szóbeliségre alapított perrendi javaslataiban tervezi, hanem a bagatell eljárásban tényleg életbe is léptette. Az általában kedvező tapasztalatok nyomán, melyeket ezen intézmény Ausztriában eredményezett, felvétetett az a megszállott tartományokban életbeléptetett perrendbe is. A felek tanukénti kihallgatásának előnyei az esküvel szemben leginkább a két intézmény eltéréseinek összehasonlításából tűnnek ki. Az eltérések a következó'k: 1. az eskü megítélésének feltételei formalisticusan meg vannak állapítva, mig a tanukénti kihallgatásnál a bíró az eset körülményei szerint ítéli meg, hogy melyik felet hallgassa ki és bocsássa esküre; 2. az eskü egyelőre formulázott tételre tétetik le, mig a tanukénti kihallgatásnál a fél tudomása szabad kérdezés utján derittetik ki; 3. az eskü le- vagy le nem tétele nem képezi a birói mérlegelés tárgyát, hanem csak feltétel-teljesítés számba megy, mig a tanukénti kihallgatás eredményét a biró ugy, mint más bizonyítékot, szabadon mérlegeli. Ezekhez járul azután még az az eltérés, hogy az eskü csak az Ítélet után tétetik le, mig a tanúkihallgatás ugy, mint bármely más bizonyíték, a per folyamában vétetik fel. Ezen összehasonlításnál a nálunk fennálló eskürendszer szolgált alapul. Ujabb törvényhozások, melyek az esküt megtartották, egyik vagy másik irányban többé-kevésbé eltérnek az eskü formalismusától és szabadabb felfogásnak hódolnak. E körülmény nemcsak azt mutatja, hogy az eskü intézménye nálunk is revideálandó volna, hanem már magában véve alkalmas arra, hogy a felek tanukénti kihallgatásának idegenszerűségét és az ebből származó visszatetszést csökkentse, mely visszatetszést különben nagy részben az elnevezés, — tanukénti kihallgatás — szüli. Egyenkint tekintve az eltéréseket ma már általában elismertnek tekinthető, hogy az eskü két főszabálya, tudniillik a főeskü és a pót-, vagyis inkább birói eskü közül, az eskü megítélésének formális feltételei legfeljebb a főeskünél tarthatók fenn, ellenben a birói eskünél a bíróságnak belátására bízandó, hogy némi bizonyíték esetében melyik félnek ítélje meg az esküt és melyik félnek esküjétől, illetőleg esküje megtagadásától tegye függővé a kérdés eldöntését. Az a felfogás, mintha a biró a bizonyítási teher szabályai miatt csak a bizonyító félnek ítélhetne pótesküt, ma már túl van haladva. A birói eskü nem a bizonyíték kiegészítéséül vagy lerontásául Ítéltetik meg, hanem a némi bizonyiték az eskü megítélésének szabályozására szolgál. A némi bizonyiték hasonló szerepet játszik a birói eskünél, mint a kínálás és visszakitiálás a főeskünél. Könnyű belátni, hogy innen már csak egy kis lépés vezet a főeskü eltörléséhez. Nem szükséges egyéb, mint hogy a némi bizonyiték helyett a nagyobb valószínűség szabassék az eskü megítélésének feltételéül és a főeskü mellőzhetővé válik. Hasonló lépést tett Baselstadt perrendje. Általában azonban a törvényhozásokat visszatartotta e lépéstől a főeskü egyezségi természetébe és annak classicus eredetébe vetett hit. E hit azonban mindkét irányban téves. A delatio és relatio mechanismusa nem bír egyezségi jelleggel. A kínálásnál ugyan még lehet azt mondani, hogy a fél rendelkezik. Teszi ezt szorultságában, midőn más bizonyítéka nincs, midőn az igazság kiderítésének a polgári per által megengedett eszközei felmondják a szolgálatot, de a végén tőle függ, hogy akarja-e tenni. Ellenben a megkínált fél már erős jogi kényszer alatt áll. Vagy le kell tennie a neki dictált esküt, vagy meg kell biznia az ellenfél lelkiismeretességében. Hogy a kínált és visszakínált eskü nem egyezségi természetű, azonnal világos, ha azt a valódi egyezségi esküvel hasonlítjuk össze, melyet a felek közös megegyezéssel állapítanak meg. A mi KÉPVH. IKOMÁNY. 1892 — 97. II. KÖTET. 12