Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

s 24. szám. okiratban a sommás eljárás volt kikötve, — kivéve, ha az ügy az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköréhez van utasítva; b) a házasságon kívüli nemzésből származó igények iránti keresetek, ideértve a törvénytelen gyermek tartása iránti kereseteket is; c) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényen, vagy az a) pontban emiitett minőségű okiraton alapszik; d) a bérleti viszonyból felmerülő keresetek; e) két évnél nem régibb haszonbér megfizetése iránt indított keresetek; f) a haszonbérleti szerződés lejárta miatt a bérlemény visszabocsátása iránt indított keresetek; g) a haszonbérelt ingatlan új tulajdonosa által a haszonbérlő ellen a felmondott haszonbérből való elmozdítás iránt indított keresetek; h) a haszonbérlő által a. haszonbérbeadó ellen írásbeli szerződés alapján a bérlemény tárgyának átadása iránt indított keresetek; i) a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetek a bérfizetés elmulasztása, vagy olyan kikötések nem teljesítése vagy megszegése miatt, melyeknek a teljesítése a haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt írásbeli szerződésben köteleztetett; k) a bérlemény fentartása, valamint a szerződő feleket a törvény szerint terhelő, avagy a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesítése iránt, a bérlet tartama alatt indított keresetek; l) határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési keresetek, melyekkel azonban sem valamely épület lerontása, — ide nem értve a kerítések eltávolítását, — nem követelhető, sem pedig a tulajdoni kereset össze nem köttethetik; m) azon mezei rendőrségi ügyek, melyek polgári eljárás alá tartoznak; n) fogadósok vagy szállásadók és utasok között az elszállásolási és ellátási 'viszonyból támadt keresetek ; o) azon ügyek, melyekre nézve a sommás eljárást külön törvény állapítja meg. 2. §. • A kir. járásbíróságok mint kereskedelmi bíróságok járnak el a következő ügyekben: a kereskedelmi törvénykönyv 258. §-ának 1., 2. és 4. pontjában, továbbá 259. §-ának 1., 3., 6. és 7. pontjaiban felsorolt, nemkülönben a 260. és 261. §-aiban körülirt kereskedelmi ügyletekből felmerült perekben, ha az alperes kereskedő, vagy e nélkül is, ha az ügylet az alperest illetőleg kereskedelmi ügylet, — úgyszintén a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi november hó 1-én kibocsátott igazságügyministeri rendelet 6. §-ának 8. és 12. pontjaiban emiitett perekben, a mennyiben ezek különben a jelen törvény 1. §-a értelmében a sommás eljárás alá tartoznak. Hogy a kir. járásbíróságok mint kereskedelmi bíróságok járjanak el, erre nézve szükséges* hogy a felperes a bíróságot keresetében kereskedelmi bíróságnak jelölje meg, vagy hogy a felek valamelyike az eljárás folyamában kívánja, hogy a bíróság mint kereskedelmi bíróság járjon el. A bíróság e kérdés felett vita esetében és ha az ügy nem tartozik a jelen §-ban említett ügyek közé, hivatalból is, az ítéletben, illetőleg ha ezt megelőzőleg külön felebbvitellel megtámadható végzést hozna, ebben határoz. A határozat ezen része ellen külön felebbvitelnek nincsen helye.