Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24, szám. 75 Mind a két kivétel esetében azonban fennáll a 24. §-nak az a szabálya, hogy a pergátló kifogások a per érdemétől elkülönítve tárgyalandók és döntendök el. A pergátló kifogások előleges, illetőleg elkülönített tárgyalása a szóbeliség mellett magában véve nem szolgálhat az eljárás késleltetésére. Veszélyes e részben csak a pergátló kifogást elvető végzés ellen használható felebbvitel lehet. A javaslat ez okból megegyezőleg a sommás eljárásban jelenleg érvényes szabálylyal, a pergátló kifogásokat elvető végzés ellen nem enged külön felebbvitelt, hanem a netaláni sérelem orvoslását az Ítélet elleni felebbezésnek tartja fenn (124. §.). E szabályozás eddig sem adott panaszra okot és azt egyes kivételes esetek kedveért oly általános szabálylyal helyettesíteni, mely a perek elhúzására tág tért nyit, nem volna czélszerű. Végül még csak a 24. •§. azon intézkedése említendő meg, mely szerint a biróság akkor, ha az ügyben nem illetékes, vagy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, felperes kérelmére a pernek az illetékes biróság előtt leendő megindítására 30 napos záros határidőt tüz ki. Ez az intézkedés czélszerűbbnek mutatkozik, mint a jelenleg érvényes 1881: LIX. t.-cz. 5. §-ának rendelkezése, mely szerint az ügyiratok az illetékes bírósághoz átteendők. Eltekintve ugyanis attól, hogy az áttétel akkor, ha az ügy a rendes eljárásra tartozik, semmi értelemmel sem bír, az sem felperes ama jogával, hogy esetleg több illetékes biróság közül szabadon választhat, sem pedig a szóbeliség ama követelményével, hogy a felek perbeli cselekményeiket az ítélő biróság előtt végezzék, nem egyeztethető össze. A 25. §. azon szabálya, hogy alperes az érdemleges tárgyalás előtt érdemleges ellenkérelmét adja elő, azért czélszerű, mert ily módon mindjárt a tárgyalás kezdetén megállapittatván a felek között fenforgó vita, a tárgyalás és a "bírói cognitio határai megvonatnak és a tárgyalás irányt nyer. Tekintettel arra, hogy a bíróságnak a 32. §. szerint gondoskodnia kell arró], hogy a felek szükséges kérelmeiket megtegyék, nem lehet attól tartani, hogy ezen ellenkérelem megkivánása a tárgyalás formalismusát fogja előmozdítani. A javaslat lényegileg fentartja a jelenlegi jognak azt a szabályát, hogy felperes alperes érdemleges ellenkérelmének előadása után keresetét többé meg nem változtathatja és egyúttal elfogadja a kereset-változtatásnak azt a kritériumát is, a mely szerint az a jogalapnak, vagyis helyesebben a keresetbe vett jognak megváltoztatásában áll. Alperes joggal megkívánhatja, hogy a felperes által igénybe vett jog felett ítélet hozassék és joggal megkívánhatja azt is, hogy a felperes által megindítandó újabb kereset is kellőleg előkészíttessék. Ez okból a javaslat nem fogadhatja el azt a határozatlan megoldást sem, hogy a kereset-változtatás csak annyiban tilos, a mennyiben az alperest lényegileg uj védelemre kényszeríti. — Sen.mi ok sem forog fenn azonban arra nézve, hogy alperes érdeke hivatalból megóvassék. A javaslat ama rendelkezése, hogy alperes a kereset-változtatás ellen többé nem tiltakozhatik, ha a változtatás ellenzése nélkül a megváltoztatott kereset érdemleges tárgyalásába belebocsátkozott, megegyez úgy azzal a szabálylyal, hogy a felek kölcsönös beleegyezéssel a pertől bármikor elállhatnak, mint a javaslat 16. §-ának azzal a szabályával is, hogy a felek ügyök tárgyalása végett idézés nélkül is megjelenhetnek a biróság előtt. Ha a javaslat ezek szerint lényegileg el is fogadja az eddigi jog álláspontját mégis tágít annak formalismnsán, nevezetesen midőn megengedi, hogy a kereseti kérelem felemeltessék. A kereset-változtatás tilalma fogalmilag csak a keresettel érvényesített jog megváltoztatására vonatkozik, ellenben nem zárja ki azt, hogy felperes mindazt, a mit biróilag elismertetni kért joga alapján követelhet, az eljárás folyamában utólag is ne kérhesse. A javaslatnak azon még tovább terjedő engedélyét pedig, hogy a per folyamában lejárt járadékok, tartás stb. megítélése is utólag kérhető, eléggé indokolja, hogy ez által egyrészről egy ujabb per megindítása elkerültetik, másrészről pedig ezen utólagos kérelmek a lefolyt tárgyalás által előkészíttetvén, azok bonyodalmakra nem adnak alkalmat. — A 26. §. 1. pontja tulajdonképju nsm is a kereset-változ10* 25. §. 26 §.