Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

46 H. szám. Melléklet a 24. számú irományhoz. Indokolás, „a sommás eljárásról" szóló törvényjavaslathoz. A) Általános indokolás. I. A polgári eljárásnak gyökeres átalakítása és a szóbeliség és közvetlenség elvére való fektetése elsőrendű és közvetlen törvényhozási feladat. A megfelelő törvényhozási müvek megalkotása és életbeléptetése azonban akkép eszközlendő és a helyes igazságügyi politikának az esetben fog megfelelni, ha az átmenet az egyik rendszerből a másikba az igazságszolgáltatás menetét nem zavarja meg, és a rendszerváltozásból eredő rázkódtatást ha nem is kerülheti el teljesen, de a lehető legkisebb mértékre szoritja. Minél határozottabb az érvényben levő és az életbe léptetendő eljárási rendszerek közti eltérés; minél nagyobb a hatáskör megváltoztatása, a mely az eljárási reform folytán előáll; minél különbözőbb természetű a feladat, mely a régi eljárástól eltéröleg az új eljárás folytán a bíróságra hárul: annál nagyobb és szükségszerűbb azon rázkódtatás, a mely magában a birói szervezetben, annak működésében előáll, és a mely az eldöntendő egyes peres és nem peres ügyekre is közvetlenül kihat. A teljes polgári eljárási törvényjavaslat kidolgozása munkában van, az előadói tervezet előre láthatólag e nyár végén teljesen elkészül, de akkor is tetemes idő kell ahhoz, hogy ugy a hivatott szakközegek, mind pedig az ország jogászi közvéleménye azzal behatóan foglalkozhassak és mindazon igazságügyi - politikai és technikai átvizsgáláson átmenjen, melynek a törvényhozás elé terjesztést meg kell előznie. Maga a sikeres végrehajtás más előfeltételektől is fog függeni, melyek az életbeléptetést megkönnyítik, biztosabbá teszik, és az érvényben levő jogrendszerről a másikba való teljes átmeneteilel szükségkép előálló fennakadást és rázkódtatást a legkisebb mérvre szorítják. A munkának egy jelentékeny része már e javaslat életbeléptetésével el lesz végezve. A tervbe vett eljárási reform két czél elérésére szolgál: az egyik, hogy a polgári peres eljárásban a szóbeliség és közvetlenség elve érvényre jusson és ezzel kapcsolatosan állapíttassák meg oly bizonyítási rendszer, a mely az ügyek helyes eldöntésének biztosítékait magában foglalja.