Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.
Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
,60. szárú. 377 Feltételezi, hogy maga az eljárás azon egyén ellen irányuljon, a ki a cselekményt elkövette; feltételezi, hogy a tényálladék megállapítása czéljából, az eljárás folyamán kényszereszközök alkalmazásba vétele lehetségessé váljék; feltételezi továbbá, hogy a közérdek eleme, í'Z eljárás minden szakában érvényesüljön és kellően képviselve legyen. A mint a polgári eljárásban az azt uralma alatt tartó magánérdek, a birói hatalom szűkítését, ugy a bűnvádi eljárásban a közérdek, a birói hatalom tágítását vonja maga után. Kétségtelen, hogy mindkét eljárásnak czélja: az anyagi igazság megállapítása s hogy a Curia előtt lefolyó s választási ügyekben követendő eljárásnak sem lehet más czélja. A bűnvádi eljárás határozatai egyszerűen alkalmazhatók nem voltak; mert igaz ugyan, hogy a Curia előtti eljárás czélja az érvénytelenségi ok tényálladékának megállapítása, igaz ugyan, hogy ez sok esetben azonos a büntetötörvénykönyvben foglalt valamely büntetendő cselekmény tényálladékával: de ezen megállapítás nem azért történik, hogy a cselekmény egyúttal a törvényben meghatározott büntetéssel is sujtassék. Mert ha ezen czél is fenforogna és ennélfogva a bűnvádi eljárás elvei teljesen hasonszerű alkalmazást nyernének, az eljárásnak mindig azon személy ellen kellene irányulnia, a ki a cselekmény tettese vagy részese. Valamely cselekménynek vonatkozásai háromfélék lehetnek: magán-, büntető- és közjogiak. Ha immár a cselekmény ezen hármas irányzatú hatása közül csak egyiknek birói megállapítása forog szóban: az eljárást egyedül ennek megfelelöleg kellett megszabni. Kétségtelen azonban, hogy a választási ügyekben gyakorolt bíráskodás, a büntető ügyekben működő bíráskodással leginkább analóg, mert mindkét esetben a közérdek az, a mely a bíróságot mozgásba hozza. Mindkét esetben az eljárás megindítása a közérdek szempontjából történik és mindkét esetben a közérdek képviselője, habár az eljárás tárgya felett rendelkezési joggal bir is, azt magánérdekűvé át nem változtathatja. Ebből kiindulva állapíttattak meg a felek jogai és kötelességei és vonattak meg azon határvonalak, melyeken belül ily ügyekben a birói hatalom érvényesül. V. A javaslat a választás érvénytelenítésére irányuló eljárás megindításának jogát a jelenleg fennálló jognak is megfelelöleg, kizárólag a választókra ruházza. Ezek azonban ezen eljárás keretén beiül mint a közérdek képviselői szerepelnek, jogaik is ezen szempontból szabattak meg. Kétségkívül felmerül az az ellenvetés,- hogy a választási szabadság fentartását, a mely minden egyes visszaélés ellen megóvandó, magánszemélyek törvénytiszteletétöl, szabadságszeretetétől, igazságérzetétöl, kitartásától és erélyétöl kizárólag függővé tenni nem helyes. A választás törvényességének és szabadságának hathatós megvédése, ha az azon ejtett sérelmek egy része birói útra tereltetik is, kellő képviseletet kíván meg, a mely az érdekelt magánszemélyek mellett kiegészítés és ellenörzéskép volna hivatva fellépni, pótolva azok mulasztásait, helyrehozva az azok által elkövetett hibákat, s ekkép érvényre juttatná azon általános közérdeket, a mely a törvénybe ütköző választások érvénytelenítését megkívánja. Nem lehet tagadni ennek a szempontnak elvi jogosultságát, de ha szemügyre veszszük a közérdek képviseletének lehetséges módozatait, kitűnik, hogy az eljárásnak minden más alapon való szervezése kielégítő megoldást nem nyújthat. A megoldási módok egyike az volna, hogy magának a képviselőháznak befolyás biztosíttatnék az eljárás folyamán azon választási ügyekben is, a melyek a Curia előtt folyamatba tétetnek. E jogot a képviselőház csakis kiküldöttek, vagyis biztosok utján gyakorolhatná. E biztosok a kérvényezőkkel párhuzamosan folynának be az eljárásba, s miután az eljárás KÉPVH. IROMÁNY. J892 —97.11. KÖTET. 48
