Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

30 24. szám. Az előkészítő irat első példánya az iratokhoz csatolandó, másod, illetőleg további példányai a felebbező félnek bérmentesen postán ajánlva megküldendők. Ügyvédek az előkészítő iratot a benyújtásra rendelt határidő alatt egymásnak közvetlenül kézbesitik. Ha az ügyvédek ugyanazon helyen laknak, az átvevő ügyvéd a kézbesítést az előkészítő irat első példányán ismeri el, mely a felebbezési bíróság jegyzőjénél teendő le. Ha az átvevő ügyvéd a kézbesítés elismerését megtagadja vagy más helyen lakik, a közlő ügyvéd az előkészítő iratot a postán ajánlva küldi meg neki. Ez esetben a postai feladási vevény is leteendő az előkészítő irat első példányával együtt a felebbezési biróság jegyzőjénél. Ha az idézési időköz 8 napoál rövidebb, előkészítő irat közlése nem szükséges. Ha a tárgyalást kellő előkészítés hiánya miatt el kell halasztani: a biróság elrendelheti, hogy a szükséges előkészítő iratok a kitűzendő határidő alatt közöltessenek. 137. §. A felek a szóbeli tárgyaláson a felebbezés előkészítő tartalmához, illetőleg az előkészítő irat tartalmához nincsenek kötve és e tartalom az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval elő volt adva. A fél azonban, ki a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességének (127., 136. §§.) eleget nem tesz, ha a tárgyalás elhalasztása válik e miatt szükségessé, az okozott költségekben a 109. §. értelmében elmarasztalandó. Hogy az előkészítő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető bíróságon kívüli beismerésnek és mint ilyennek mily bizonyító ereje van, a biróság az 59. §. értelmében itéli meg. 138. §. A szóbeli tárgyalást az elnök vezeti és ő ügyel fel az ülés rendjére. Ő tűzi ki a felebbezési eljárásban szükséges határnapokat. A 30—32. §-okban megállapított jogok és kötelességek az elnököt illetik meg. A 31. §-ban szabályozott szóelvonást és bírságolást csak a felebbezési biróság gyakorolhatja. Az ügy felderítése végett a bíróságnak minden egyes tagja intézhet kérdéseket. 139. §. Ha a felebbezési tárgyalás alkalmával kitűnik, hogy a felebbezési elkésve jelentették be, vagy oly határozat ellen intézték, a mely ellen felebbezésnek nincs helye, a felebbezés a jelenlévő feleknek e körülményre nézve való meghallgatása után végzéssel visszautasítandó és a felebbező az okozott költségben elmarasztalandó. 140. §. Ha a felebbezés tárgyát részitélet képezi, — kivéve ha az elsőbiróság a további eljárást a 98. §. értelmében a részitélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette, — továbbá, ha az elsőbiróság előtt a 119. §. értelmében kiegészítési tárgyalás van folyamatban, a felebbezési tárgyalás a végitéletnek, illetőleg a kiegészítő ítéletnek jogerőre emelkedéséig, vagy az ezek ellen benyújtott felebbezés beérkezéséig felfüggeszthető. Az utóbbi esetben a felebbezések tárgyalása egyesíthető. Ha pedig az tűnik ki, hogy a felebbezett Ítélet ellen igazolást nyújtottak be, a tárgyalás az igazolás elintézéséig elhalasztandó. 141. §. A felebbezési tárgyalás a felebbezett ítéletnek és indokainak felolvasásával és a felebbezési kérelem és ellenkérelem előadásával kezdődik.