Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

n 24. szám. A szakértőknek külön irásba foglalt véleménye, valamint a bizonyítás felvételéről és a felek személyes megkérdezéséről felvett külön jegyzőkönyvek, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendők. 44. §. A jegyzőkönyv, felvétele után, a feleknek felolvasandó. A jegyzőkönyvben ennek megtörténte, úgyszintén az érdekelteknek megjegyzései, a mennyiben ezeket a biróság fontosaknak találja, felveendők. A jegyzőkönyvet aláírják: a biró, a jegyzőkönyvvezető és esetleg a tolmács, valamint a felek is. Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, e körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. A jegyzőkönyvet és mellékleteit az érdekeltek bármikor megtekinthetik. 45. §. Ha az első tárgyalási határnapon a felek valamelyike meg nem jelen, a biróság a megjelent fél kérelmére az ügy érdemében tárgyal és határoz. A határozathozatalnál az alperes elmaradása esetében a felperes szóbeli tényállításai, — a mennyiben az alperessel a keresetben közölve voltak, és a felperesnek egyéb előadásai vagy bizonyítékai által le nem rontvák, — valóknak tartandók. A felperes elmaradása esetében az alperestől tagadott kereseti ténykörülmények, — a mennyiben ezeket a kereset mellékletei be nem bizonyítják, — figyelmen kivül hagyandók, az alperestől előadott ténykörülmények pedig valóknak tartandók. Ha az első tárgyalási határnapon a felperes nem jelen meg, az alperes azt is kérheti, hogy a biróság a felperes keresetét az ügy érdemének eldöntése nélkül, végzéssel visszavettnek jelentse ki és a felperest az okozott költségben marasztalja. A felperes a határnap elmulasztása miatt ez utóbbi esetben igazolással nem élhet, a kereset és idézés korábbi hatályai azonban ismét felélednek, ha a felperes az elmulasztott határnaptól számítva 15 nap alatt az idézés ismétlését kéri. Ha a felperes az idézés ismétlését kéri, vagy a pert újabban megindítja, az alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, míg a megállapított költségek meg nincsenek térítve. Első tárgyalási határnapnak tekintendő az a határnap is, a melyre a tárgyalás az alperes érdemleges ellenkérelmének előadása előtt volt elhalasztva. 46. §. Ha a felek valamelyike az alperes érdemleges ellenkérelmének előadása után nem jelenik meg az újabb tárgyalási határnapon, a biróság a megjelent féllel annak kérelmére az ügy tárgyalását folytatja. Ez esetben a megjelent fél ténybeli előadásai valóknak, a meg nem jelent fél állításai pedig, a mennyiben a megjelent fél tagadja, be nem bizonyítottaknak tekintendők, a korábbi tárgyalások azonban, valamint a bizonyítás eredménye a határozathozatalnál figyelembe vétetik. 47. §. Ha valamely tárgyalási határnapon a felek közül egyik sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, a per mindaddig szünetel, a mig valamelyik fél újabb határnap kitűzését nem kéri. Ha még az ülés folyamán mindkét fél megjelenik, a biróság bármelyik fél kérelmére megtarthatja a tárgyalást a felhíváskor megjelent felekkel befejezett tárgyalások után ugyanazon ülésben, esetleg pedig a tárgyalás megtartására azonnal újabb határnapot tűz. Az elmulasztott tárgyalástól számítandó 3 év elteltével a per megszűntnek tekintendő.