Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. íli értesítés érne egyszerűsítését az a körülmény indokolja, hogy a fél, ki súlyt fektet arra, hogy a felebbezés előadásánál jelen lehessen, legalább a 167. §. esetében ugy is szóbeli tárgyalást fog kérni. A 170, §-ban foglalt szabály a szóbeli tárgyalás mellőzésének alapgondolatából folyik A fél, ki a 168. §. esetén kivül a felebbezési eljárásban nóvumokat akar felhozni, a szóbeli tárgyalás kérése által segíthet magán. A 168. §. eseteire nézve megállapított és szorosan körvonalazott kivételt a 192. §-nál a felülvizsgálati eljárásra nézve előadandók indokolják. Felebbezés esetében a csatlakozás, mely másként mint a felülvizsgálatnál, nem csupán a jogkérdésre szoritkozhatik, rendszerint nélközhetlenné teszi a szóbeli tárgyalást. A felebbező; felet nevezetesen akkor sem lehetne elzárni attól, hogy a csatlakozási kérelemmel szemben új tényeket és bizonyítékokat hozhasson fel, ha a csatlakozás csak a jogkérdésben támadja meg az ítéletet. A felebbezó' részére a csatlakozással szemben mindenesetre ugyanazt a helyzetet kellene biztosítani, mint a milyen az ellenfél részére a 167. §-ban a felebbezéssel szemben biztosíttatik. Ez okból a 171. §. a csatlakozást, mely felette zavarná az eljárás egyszerűségét, a 167. §. esetében csak akkor engedi meg, ha az a szóbeli tárgyalás kérésével kapcsoltatik össze; a 168. §. eseteiben ellenben, melyekben az érdemben szóbeli tárgyalásnak nincs helye, egészen kizárja. Magától érthető', hogy a csatlakozás kizárása az ellenfél önálló felebbezési jogát nem érinti. A 172. §. a feloldásoknak veszi elejét és egyszersmind a 167. §. esetében lehetővé teszi azt, hogy a mennyiben az ügy alapos elintézhetése végett a szóbeli tárgyalás tényleg szükségesnek mutatkozik, a felebbezési eljárás a kötelező szóbeli tárgyalás útjára tereltethessék. A 168. §. eseteiben a szóbeli tárgyalás korlátolását a felebbezési okok, illetőleg a felebbezési kérelem természete és a felülvizsgálati eljárás analógiája indokolja. Ha a felebbezés a felebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel együttesen terjesztetik elő, az igazolás kérdésében a szóbeli tárgyalás, mely a javaslát szerint a felebbezési biróságnál tartandó, el nem kerülhető. Ekkor azután már csak az eljárás egyszerűsítésére szolgál, ha az igazolás megadása esetében a felebbezés kérdése is folytatólag szóbeli tárgyalás alapján intéztetik el. A 174. §. az általános felebbezési eljárásnak a nyilvános előadás alapján elintézetendő felebbezésre is alkalmazható §§-ait jelöli ki és egyszersmind megállapítja azoknak az eljárás természetéből folyó módosításait. MÁSODIK FEJEZET. Felülvizsgálat. A javaslat harmadfokú perorvoslatként egy nálunk eddig nem létezett perorvoslatot: a felülvizsgálatot akarja behozni. A felülvizsgálat egészben véve megfelel a német birodalmi perrend revisiojának és legjobban a jogkérdésre szorított felebbezésnek jellemezhető. A franezia pourvoi en cassationtól főleg abban különbözik, hogy nem szorítkozik egy, a fél által tüzetesen kijelölendő törvénysértés constatálására és az Ítélet megsemmisítésére, hanem a kérelem határai között szabad jogi felülvizsgálatot és reformatiót enged. Megegyezik azonban a franezia semmiségi panaszszal abban, hogy a ténykérdésre ép ugy nem, illetőleg ép ugy csak kivételesen terjed ki, mint az, és hogy a törvénysértést a jogszabály concret alkalmazhatósága, azaz az ítéleti rendelkezés és nem csupán az indokok törvényessége szempontjából érvényesiti, habár e részben tovább is megy, mint a franezia semmiségi panasz. Azon ellenvetések között, a melyek a revisio ellen tehetők, kétségkívül a legnyomósabb a tény és jogkérdés elkülönítésének nehézsége, a melylyel egyébiránt a franezia semmiségi panasz is küzd.