Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

110 24. szám. első-birósági mellett. Ennek ad kifejezést a javaslat, midőn a másodbiróság Ítéletét 500 frt készpénzt meg nem haladó összegig végrehajthatónak nyilvánítja. Egyébiránt a javaslat szándékosan szorítkozik itt a készpénzbeli marasztalásra. Egyéb teljesítéseknél a visszvégrehajtás aránytalan nehézségekbe ütköznék. A 165. §. a bíróság tagjainak egyenlő elfoglaltatása érdekében azt is megengedi, hogy az ítéletet az elnök foglalja irásba. Minthogy az irásba-foglalás csak a szóbeli tanácskozás utján előzetesen megállapított ítéletre vonatkozik, ebben veszély nem található arra nézve, hogy az elnök tekintélyével befolyásolja a bíróság többi tagjait. A javaslat egyébiránt nem tiltja azt, hogy az ügy előadója előzetesen neveztessék ki. Ez néha, különösen bonyolódottabb ügyekben felette czélszeru, mert biztosítja azt, hogy az iratokat a bíróságnak egy tagja előzetesen, behatóbban áttanulmányozza. Ezzel szemben ugyan némelyek azt vitatják, hogy az előadónak előzetes kirendelése veszélyezteti a szóbeliséget és a valóban collegiális bíráskodást. A javaslat azonban egy részről ezen aggodalmakat túlzottaknak tartja, mert hisz a feleknek mindig módjukban áll az egész bíróságot, beható szóbeli tárgyalás által informálni, másrészről nem tartaná helyesnek a szóbeliséget mindjárt legnehezebb alakjában behozni. A 166. S. az összes iratokat az első bírósághoz rendeli visszaküldetni. Ez czélszerií azért, mert az iratok igy együtt maradnak, és mert az első-bíróságnak a perújitási vagy a semmiségi kereset, úgyszintén a végrehajtás némely eseteiben a felső bíróság irataira is szüksége lehet. Hogy az iratok csak a felső bíróság határozatának jogerőre emelkedése után küldendők vissza, összefügg azzal, hogy a javaslat szerint a felülvizsgálati kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be. A 167—174. §-ok a kötelező szóbeli tárgyalás nélkül elintézendő felebbezés eseteit és az ezekben követendő eljárást tárgyazzák. A jelen fejezet általános indokolásában foglaltakon felül az egyes §-ok indokolására még a következők szolgálnak. A 167. §. arról az esetről intézkedik, midőn a felek magok csak az ítéletben foglalt tényállás, illetőleg a tárgyalási jegyzőkönyvben tanúsított előadásaik alapján kívánják az ügy felülvizsgálását. Minthogy lehetnek esetek, a melyekben az ítélet az elsőbiróság előtt megállapított tényállás szerint ugyan helytelen, de a valóságos, az első biróság előtt azonban ki nem derített-tényállás mellett mégis fentartandó volna: a javaslat nem tehette csupán a fel ebbező fél tetszésétől függővé, hogy a felebbezés szóbeli tárgyalása mellőztessék, hanem meg kellett engednie az ellenfélnek is, hogy szóbeli tárgyalást kívánhasson. A 168. §. ellenben oly esetekről intézkedik, a melyek tulaj donképen felülvizsgálati esetek, vagy mint a perköltség kérdése az ügy érdemének felülvizsgálása nélkül is eldönthetők. Ép ezért a felebbezés ezekben az esetekben már a törvénynél fogva, a felek akaratára való tekintet nélkül, a felülvizsgálati eljárás analógiája szerint intézendő el. Magától érthető egyébiránt és a szövegezés által is kifejezést nyer, hogy a 168. §. szerinti eljárás nem alkalmazható akkor, ha az ítélet oly felebbezéssel is megtámadtatik, mely szóbeli tárgyalás alapján intézendő el, hanem hogy ilyenkor az utóbbi felebbezésnek szóbeli tárgyalásával a másik fél által a 168. §. értelmében benyújtott felebbezésnek szóbeli tárgyalása is egybekapcsolandó. A felek egyenlő jogának megfelel, hogy a 167. és 168. §§-ok az ellenfélnek megengedik, hogy a felebbezésre írásbeli észrevételeket tehessen. Ez az engedély előre láthatólag arra is fog szolgálni, hogy az ellenfél a szóbeli tárgyalás követelésének jogát, úgyszintén a szóbeli felszólalás jogát ritkábban lesz kénytelen igénybe venni. A 169. §. a felebbezés nyilvános előadásáról és a felek felszólalási jogáról intézkedik. A felek a §. szerint a nyilvános előadás napjáról csak kifüggesztés útján értesíttetnek. Az 165. §. 166. §. 167-174. §§•