Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 101 engedtessék. Róluk kifejezetten intézkedni már csak azért is nélkülözhetlen volt, mert a jelen­legi jog állásukat egyáltalában nem szabályozza. A 136. és 137. §-ok a 127. §-al együtt, a mely a felebbezés előkészítő tartalmáról isi szól, a szóbeli tárgyalás írásbeli előkészítéséről intézkednek. Az a kérdés, hogy a szóbeli tárgyalás előkészítése a törvényszéki eljárásban általában kivánatos-e, eldöntöttnek tekinthető. Az előkészítés mindenesetre czélszerü és veszélye csak abban rejlik, hogy a bíróság informatiojának súlypontját elvonhatja a szóbeli tárgyalástól. Hogy e veszély fenforog-e, az attól függ, hogy az előkészítő' iratoknak a szóbeli tárgyaláshoz való viszonya miként szabályoztatik. E kérdésben a javaslat 137. §-a intézkedik, mely szerint a súlypont a szóbeli tárgyaláson fekszik. Az ügy eldöntésénél csak a szóbeli tárgyaláson elő­adottak vehetők figyelembe. Az előkészítés csak előzetes tájékoztatásul szolgál az ellenfélnek és a biróságnak. E tájékoztatás elmulasztása nem jár ügybeli hátrányokkal, hanem csak a mulasztásból eredő költségtöbblet viselésére kötelez. A javaslat a felebbezési tárgyalásnál, mely u. n. nóvum judicium és a tényállás kiderí­tésére is szolgál, nem tartja helyén valónak a facultativ szóbeliséget és az iratokban előadot­taknak nem tulajdonit egyenlő erőt a szóval előadottakkal. Ha egyszer meg vagyunk győződve arról, hogy a szóbeli tárgyalás czélszerűbb eszköze a tényállás kiderítésének, egyszerűsítésének és a bíróság informatiojának, mint az írásbeli tárgyalás, akkor ezen eszközt komolyan kell vennünk és nem szabad megengednünk, hogy a szóbelinek contemplált tárgyalás a gyakorlatban írásbelivé fajuljon. Már pedig ha a bíró az előkészítő iratokban foglaltakat akkor is figyelembe vehetné, ha azok szóval elő nem adattak, az írásbeliséghez szokott ügyvédek és bírák között csakhamar az a hallgatag megegyezés jönne létre, hogy a szóbeli tárgyalás lehetőleg mellőzendő és pedig annyival inkább, mert ez gyakran az érdekeltek pillanatnyi kényelmének is megfelel és a feleket biztosítja, hogy a tényállás, melyre súlyt fektetnek, ugy van írásba téve és ugy kerül a felső bíró elé, a mint ezt ők óhajtják. A javaslat azonban csak az új előadásokra nézve ismer kényszerű szóbeliséget. Az első bíróság előtt tárgyaltakra nézve az a szempont irányadó, hogy a felebbezési tárgyalás az első­biróság előtti tárgyalásnak folytatása. A felebbezési bíróság e szempont alapján az elso-biróság előtt lefolyt tárgyalás ered­ményét ép ugy figyelembe venni tartozik (146. §.), mint ezt az első-biróság és maga a feleb­bezési bíróság is az előtte lefolyt korábbi tárgyalásokra nézve tenni köteles- A javaslat ezen felfogását a contumacia következményeinek megállapításánál is következetesen keresztül­viszi. (157. §.) Az előkészítő iratok számát a javaslat a felebbezéssel együtt kettőre korlátolja. További előkészítést előírni, tekintettel arra, hogy a felebbezési eljárásban a nóvumok különben is rit­kábban fordulnak elő, feleslegesnek mutatkozott. A javaslat 136. §-a az előkészítést nemcsak az ellenfél, hanem a bíróság részére is czélba veszi és ezért, és pedig a 137. §-ban előirt hátrány mellett, megkívánja, hogy az elő­készítő irat a bíróságnál a szóbeli tárgyalás előtt letétessék. A javaslat elvárja, de nem írja kötelezőleg elő, hogy a bíróság az előkészítő iratokat a tárgyalás előtt felhasználja és eldön­tetlenül hagyja azt a kérdést is, hogy miként történjék az előkészítő iratoknak, valamint az első-biróság iratainak előzetes használata. Nem mondja meg, hogy kik olvassák előzetesen az iratokat: csupán az elnök, vagy egyúttal az előadó is, vagy végre a tanács minden tagja. A javaslat e részben szabályt azért nem állit fel, mert az ily szabály ugy sem lehetne egyéb, mint egy óhajtás, melyet kellően sanctionálni nem lehet. Az előzetes referálás akár a szóbeli tárgyaláson, akár pedig a tárgyalás előtt zárt ülésben, sehogy sem illik a javaslat rendszerébe, a mely a bíróság informatioját a szóbeli tárgyalás által akarja elérni, ez az előkészítő iratokban 136-137 §§•

Next

/
Oldalképek
Tartalom