Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

22. szám. 329 szerint szükséges hivatalos adatoknak, különösen az 1819—20. évi úrbéri összeírásnak, az 1848. év előtti adózási lajstromoknak, a legelső és a legújabb kataszteri munkálatoknak, úgyszintén az országos úrbéri kárpótlásról szóló adatoknak beszerzése iránt hivatalból teendő intézkedés egyidejűleg s hivatalból keresendők meg — ha az ügy minősége igényli — az országos levéltár és az illető megye hatósága az iránt, hogy a szóban forgó községet illetőleg az 1848. év előtt netalán keresztülvitt arányosításra, tagosításra vagy egyéb birtokrendezésre vonatkozó ügyiratokat közöljék. A tárgyalást a törvényszék tagjai közül kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezség létrehozatalát megkísérlem és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles. Az egyezség nem sikerülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kért elhalasztást és új határidőt megadja, a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderítése végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi. Ha a felek tanukra hivatkoznak, azokat a tárgyaló biró — a mennyiben az ügy eldön tésére szükségesnek tartja és a mennyiben lehetséges — azonnal kihallgatja; ha szemle vagy becslés szüksége forog fenn, azt teljesiti; a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti. Az ilyen módon bevégzett tárgyalást esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a bíróság, a már hivatalból beszerzett adatokon és a felek részéről felhozott bizonyítékokon kivül, másokat is szerezhet be. 29. §. A jelen utasítás 28. §. a) és b) pontjai alatt felsorolt keresetek a per tárgyát képező ingatlanoknak telekkönyvi tulajdonosai ellen intézeudők, illetőleg folytatandók, s a telekjegyzőkönyv (betét) A) ^és B) lapjainak hiteles kivonatos másolatával felszereléndők. Ha annak kipuhatolása, hogy kik a per tárgyává tett földrészletek telekkönyvi tulajdonosai, nehézségekkel jár: elég, ha a felperes a per tárgyává tett földrészleteket csak megközelítőleg is megjelöli. Ily esetekben a földrészleteknek telekkönyvi azonosítását a kiküldött biró közbenjöttével a törvényszék eszközölteti s a telekkönyvi A) és B) lapok hiteles kivonatos másolatait is a törvényszék szerzi be. A felmerülő költségeket a felperes viseli s azoknak meghatározott összegben leendő előlegezésére a törvényszék a felperest záros határidő kitűzése mellett felhívja és e felhívást, ha első izben eredménytelen volt, oly hozzáadással ismétli, hogy a felperes az előleg beadásának elmulasztása esetében keresetétől feltétlenül elállottnak fog nyilváníttatni. Ha a telekkönyvi adatokból kitűnik, hogy a törvényes zárhatáridőben meginditott kereset a jelenlegi telekkönyvi tulajdonosokon kivül álló személyek ellen, vagy a telekkönyvi tulajdonosok közül nem mindenik ellen indíttatott meg, a telekkönyvi tulajdonosok a kereset tárgyalására hivatalból megidézendők még akkor is, ha a kereset tárgyalása az eredeti alperesekkel már megtartatott. A megtartott tárgyalás után a bíróság itél a felett is, hogy a keresetnek a telekkönyvi tulajdonosok ellen van-e helye. 30. §. A jelen utasítás 28. §-ának c) pontja alatt foglalt keresetek mellé köteles felperes becsatolni a per tárgyát képező ingatlanok telekjegyzőkönyve (betéte) A) és B) lapjainak hiteles kivonatos másolatát. Ha a per tárgyalása vagy a birói nyomozat rendén kiderül, hogy ugyanazon község határán még más, a keresetbe nem foglalt, de úrbéri haszonvételekkel terhelt vagy közös haszEÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. I. KÖTF-T 42