Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

330 22. szám. nálat alatt álló ingatlanok léteznek, ezek a perbe hivatalból bevonandók s az ítélet kitérj eszr tendő az ezekre vonatkozó úrbéri elkülönítés megengedhetó'ségének kérdésére is. Ha a jelen utasítás 28. §. c) pontja alapján indított perben a vitatott úrbéri haszonvétel jogosnak ítéltetik, az ítéletben a per tárgyát képező ingatlan úrbéri elkülönítésének megengedhetősége hivatalból kimondandó. 31. §• A jelen utasítás 28. §. a), b) és c) pontjainak eseteiben a tárgyalási nap ugy tűzendő ki, hogy a végzés kézbesítésétől számítva a megjelenésre kellő idő maradjon. Ha a felperes a jelen utasítás 28. §-ának a), b) vagy c) pontja alapján indított perben a kereset mellé a per tárgyát képező ingatlanra vonatkozó telekjegyzőkönyv (betét) A) és B) lapjainak hiteles kivonatos másolatát a jelen utasítás 30. §-a értelmében be nem adta, a mennyiben a jelen utasítás 29. §-a szerint hivatalból való beszerzés esete uem forog fenn, a felperes azon meghagyással idézendő a tárgyalásra, hogy az emiitett másolatokat magával hozza, mert különben azok költségére hivatalból fognak beszereztetni és hogy az esetleges elnapolás költségei is őt fogják terhelni. Ha a felperes a tárgyalásra meg nem jelen, azon meghagyással idézendő egy újabb határnapra, hogy kimaradása esetében keresetétől feltétlenül elállottnak fog nyilváníttatni. Ha alperesek sem maguk, sem kellő felhatalmazott által meg nem jelentek, köteles a törvényszék részükre ügygondnokot nevezni és egy új határnapra a feleket és az ügygondnokot megidézni. A további birói határozatok nemcsak az ügygondnoknak, hanem az alpereseknek is kézbesítendők (jelen utasítás 12. §.). A felek magukat ügyvéd által képviseltetni csak azon esetben köteleztetnek, ha a tárgyalást érthető előadási képesség hiánya vagy illetlen magaviselet által meghiúsítják. 32. §. Olyan perekben, melyeknek tárgyát a föld úrbéri, székelyörökségi vagy majorsági természete képezi, ha a volt földesúr vagy jogutódja az urbériséget megállapító egyezség vagy ítélet alapján netalán érvényesíthető kárpótlási igényéről az állam irányában világosan és határozottan le nem mond, a törvényszék a felek között létrejött egyezséghez vagy azok beismeréséhez kötve nincs, hanem a hivatalból beszerzett adatok és bizonyítékok alapján ítélet által határoz a felett, hogy a per tárgya urbériséget képez-e. Ezen ítélet, ha az ellen a felek felebbvítellel nem is éltek, a kir. ítélőtáblához hivatalból felterjesztendő, mely azt az urbériség megállapítása tekintetében hivatalból veszi felülvizsgálat alá. A kir. ítélőtábla határozata hivatalból nem terjesztetik fel a kir. Curiához és ha az törvényes határidő alatt felebbvítellel meg nem támadtatik, végrehajtható (1880 : XLV. t.-cz. 39. §. és 1877 : XII. t.-cz. 2. §.). 33. §. Mindazok, kik a törvényes zárhatáridőkben megindított és még függőben levő perek alapján a vesztett urbériségekért földtehermentesitesi kárpótlást, illetőleg utólagos kárpótlást még ezután kívánnak igénybe venni, tartoznak ebbeli igényüket, az annak alapjául szolgáló ítélet vagy egyezség jogérvényre emelkedésétől számítandó hat hónap alatt, a földtehermentesitesi országos alap igazgatóságánál bejelenteni, különben igényük elenyészik (1880 : XLV. t.-cz. 39. §. és 1877 : XII. t.-cz. 4. §.). 34. §. (törv. 4. §.) Az első birói ítélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czímet egy más, a törvény 3. és 5. a) §-aiban (a jelen utasítás 28. és 36. §-aiban)