Képviselőházi irományok, 1887. XXXIV. kötet • 1243-1257. sz.
Irományszámok - 1887-1253. Jelentése, a m. kir. pénzügyministernek, a "némely államadósság beváltásáról" szóló 1888. évi XXXII. t.-czikk végrehajtásáról
1253. szám. 363 a 7-ik rovat összegeit, a befolyt készpénz-összegeket. A befolyt készpénz-összegekből levonva a 8-ik rovatban számjelzett kibocsátási költségeket, nyerjük a 9-ik rovat adatait, mint befolyt tiszta készpénzbeli eredményt. A 10-ik rovatban található az egyes kölcsönök névleges kamatlába, mely a névérték után fizetendő kamatterhet is meghatározza; ezen tényleg fizetendő kamatteher a tényleg befolyt készpénz-eredményhez viszonyítva adja a 11-ik rovatban kimutatott tulajdonképeni elhelyezési kamatlábot, vagyis azon kamatlábút, melyen államunk, ha kölcsöneivel a pénzpiaczhoz fordult, tényleg megszerezhette a szükségelt összegeket. Ezen utóbbi számok tüntetik fel államhitelünk fejlődését és az önálló államháztartásunk kezdetében fizetett kamatláb, mely 7% körül ingadozik, állandóan csökkenő jellegével egészen az utolsó kölcsönöknél mutatkozó 4 3 A%-ig, államhitelünk egész történetét mondja el. A 12-ik rovatban foglalt adatok a tényleg befolyt készpénz százalékszerü viszonyát fejezik ki a névértékhez, vagyis a száz forint névérték után befolyt tiszta készpénz-eredményt jelzik. Ez árfolyamok eltérnek a 6-ik rovatban foglalt átvételi árfolyamoktól. Ez eltérés részben az aranyban kifejezett átvételi árfolyam átszámításában bankértékre rejlik, részben onnan ered, hogy az átvételi árfolyam szerint befolyt eredményből még a kibocsátási költségek kerültek levonásra, végül részben úgy keletkezett, nevezetesen az utolsó conversionalis mivelet alkalmával elhelyezett kölcsönöknél, hogy az állam részesedése a consortium nyereségében egy nem lényegtelen pénzt idézett elő az átvételi árfolyamon felül. A 13., 14. és 15-ik rovat tartalmazza az egyes kölcsönök árfolyamát napjainkban, illetőleg a most befejezett conversio idejében és az 1891. szeptember 24-iki árfolyamnak megfelelő kamatozást, a mely adatok az elhelyezési árfolyamokkal és az ezen árfolyamoknak megfelelő kamatlábbal összehasonlítva azon térfoglalást jelentik, melyet államkölcsöneink azok bizalmában elért, kik tőkéiket papírjainkban elhelyezik. Végül a 16 ik rovatban ki van tüntetve az osztrák-magyar bank átlagos leszámítolási kamatlába azon évben, melyben egyes kölcsöneink elhelyeztettek, mint nem érdektelen adat azon viszony megvilágítására, melyben a nyilt piaczunkon divó általános kamatláb állott azon kamatlábhoz, mely mellett államunk pénzszükségletét különböző időkben fedeztette. xMint már részben jeleztem, az 5-ik rovat, hol az átvételi árfolyam, és a 11-ik rovat, hol a befolyt o. é. készpénznek megfelelő elhelyezési árfolyam, valamint az elhelyezési árfolyamnak megfelelő kamatozás van felvéve, tartalmazzák sének megítélésére legszembeötlőbb adatokat. Erczkölcsöneink közül: mely 1868—1872-ben bocsáttatott ki, átvéli árf, volt » 1871-ben » » » » *,, » 1872-ben » » » » » > » 1873-ban » » » » » > 1874. évi kibocsátásának » » 1875. évi kibocsátásának átvételi árf mely 1876—1880. » kibocsátásainak átlagos » köles. » 1880-ban bocsáttatott ki » » » 1881 — 1884-ben » » ' » 1888 évi kibocsátásának » 1888-ban bocsáttatott ki » a 10-ik rovat, hol a hitelünk fejlödéaz 5% vasúti kölcsönnek, az 5% gömöri zálogl. köles az 5% 30 milliós » az 5°/» 54 » » a 6% 767* » » Ugyané kölcsön a 6% aranyjáradék az 1876. évi vas. beruh a 4%> aranyjáradék a 4% » az 1888. évi 4V*% vas. beruh. köles, mely az 1888. » 472% » aranykölcs. » 1888/89-ben 72-22% 79'— » » 75-25» t> 74*— » » 86-17* volt 8693 % » 77-133 » » 91-66 » » 74-272» » 76-07 » » 9136 » » 93-— » 46*
