Képviselőházi irományok, 1887. XXXIV. kötet • 1243-1257. sz.
Irományszámok - 1887-1253. Jelentése, a m. kir. pénzügyministernek, a "némely államadósság beváltásáról" szóló 1888. évi XXXII. t.-czikk végrehajtásáról
az 5°/o göm. zálog!, köles. 1872-ben » » az 5% 30 milliós » 1872-ben » » az 5% 54 » » 1873-ban » » a 6% 76'/* » » 1874-ben » » a 6% 76V 2 » » 1875-ben » » a 6*/o aranyjáradék » 1876-1880-ig » » az 1876. évi5%beruh. » 1880-ban » » a 4°/o aranyjáradék » 1881-1884-ig » » a 4% » » 1888-ban » » az 1888. évi 47a«>/o vas. ber. köl. 1888-ban » » az 1888. » 47 2 °/o vas . ar. » 1888-ban » » » 88-39 » » » 82-86 » » » 79-15 » » » 93-67 » » » 91-75 » » » 86-63 » >> » 106-34 » » » 88-90* » » » 93-87 » » » 111-93 » » » 105-52 » » 364 1253. saám, « Ezen adatoknál még sokkal többet mondanak az alább összeállított számok a 11-ik rovatból, melyekben tehát a kibocsátási mivelet alatt uralkodó aranyagió is kifejezést talál. Hogy e számok egyenesen összehasonlíthatók legyenek, melléjük van állitva azon árfolyam, mely e számoknak megfelel, ha feltételezzük, hogy mindeme kölcsönök 4°/«-ot kamatoznának, tehát egyenlő kamatozású kölcsönök lennének. Az 5% vasúti kölcsönnél 1868—1872-ben az elhely. árf. volt 81-02, 4°/o kam. megfelelne 64-82 °/o-os árf. » 70-71 » » » 66-29 » » » 63-32 » » » 62-45 » » » 01-17 » » » 57-75 » ' » » 85-09 » » » 88-907* » » » 93-87 » » » 99-49 » » » 97 35 » » A fejlődésnek ugyané képét nyerjük, csak más adatokkal illustrálva, ha egyszerűen egymás alá állítjuk a 10-ik rovat adatait, tehát azon kamatlábot, melynek az egyes kölcsönök elhelyezési árfolyama megfelel. • E kamatlábuk: az 1868—1872-ig kibocsátott vasúti kölcsönnél 6-927» » 1871-ben » gömöri záloglevél-kölcsönnél . . 6-33» » 1872-ben » 30 milliós » . . 6-65» » 1873-ban » 54 » » . . 6'76» » 1874-ben » 767* » » . . 7-19» » 1875-ben » 767* » » . . 7-27» » 1876—1880T-ig » 6°/» aranyjáradéknál » . . 7-78» » 1880-ban » 5% beruházási » • . 4'95» » 1881—1884-ig » 4°/o aranyjáradéknál » . . 5*39» » 1888-ban » 47» » ' » • • 5*26» » 1888-ban » 4Vi«/* vas. beruh. » . . 492» » 1888/89-ben » 47 2 % » arany » . . 4 84» Az eredetileg is állami papiradósságaink közé tartozik az egyenesen a kártalanításra jogosítottaknak kiszolgáltatott 5% földtehermentesitési, szölödézsmaváltsági és a maradvány- és irtványföldek megváltására szolgáló adósság, továbbá a zágráb-károly városi vasút megváltása fejében a déli vasútnak fizetett járadék. Papiradósságunk legnagyobb részét papirjáradékunk képezi, a melylyel járadék-adósságunk fejlődésénél bővebben foglalkozom. A természetére nézve annyira elütő két sorsolási kölcsönünk az 1870. évi, és az 1880-ban kibocsátott tisza-szegedi kölcsön alig szolgáltatnak papirjáradékaink és legújabb keletű papirilletőleg ezüstadósságaink elhelyezési és piaczi viszonyaival összemérhető adatokat. Legújabban elhelyezett nagy papiradósságaink kibocsátási ideje pedig papirjáradékunk ' utolsó kibocsátásaink idejével jóformán egybe esik és igy, ugy hiszem, hitelügyünk fejlődése, a mennyiben papiradósságaink elhelyezéséből megítélhető, a II. táblában részletezett papirjáradék kibocsátásaink nyomán tanulmányozandó. Az I. b) táblázat kiegészíti az I. a) táblázatot, a mennyiben államadósságaink azon tekintélyes csoportját öleli fel, mely vasutak államosítása folytán terheli államunkat. Az első három rovata e táblázatnak a vasutak engedélyezésére, illetőleg a vasutak költségeinek fedezésére kibocsátandó adósságok kötésére adott felhatalmazás törvényezikkét az
