Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1232. A közoktatásügyi bizottság jelentése, "a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó-intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875:XXXII. törvényczikk módositása tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról

1232. szám. 93 A 300 frtot elérő, v.:gy a t túlhaladó beszámítható fizetés teljes összegénél magasabb nyugdíjban hosszabb szolg ilati iV* után sem részesíthető senki, ellenben az évi 300 frtnál kevesebb fizetéssel ellátott ta itók és '.initónők részére is a nyugdíj-kiszabásnál mindig 300 frt évi fizetés veendő alapul. 4. §. A szolgálatban az igényjogosultat utoljára megillető beszámítható javadalmazás összegének megállapításánál számba veendők: a) a rendszeresített fizetés készpénzben; l) az előbbeni magasabb fizetés kiegészítéséül húzott kiegészítési (személyi) pótlék; c) a fizetéssel egyenlőnek tekintendő s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedélyezett személyi pótlék; d) a fizetés kiegészítő részét képező rendszeres korpótlékok; e) a készpénzfizetést pótló vagy kiegészítő földilletmény jövedelme, a terméuybeli járandóságok és egyéb szolgálmányok tiz évi átlag szerint számítandó helyi értéke. Ellenben természetbeni lakás, lakbér, a rendszeresített javadalmazás kiegészítő alkatrészét nem képező kegyúri adomány, helyi vagy drágasági pótlék, iskola fűtésére szolgáló fajárandóság, irodai átalány, segéd tartására szolgáló javadalom a végellátás összegének kiszámításánál nem veendő figyelembe. 5- §• A nyugdíjra jogosítottnak felesége férje halála esetén évenkénti rendes özvegyi segélyt kap, ha'férje legalább 10 beszámítható éven át szolgált és legalább egy éven át élt vele házasságban. Az özvegyek segélypénze 300 frtnak, illetve az elhalt férj legutolsó beszámítható fizetésének 600 frtjáig ennek 50%-át, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20%-át teszi, mely segélypénz a férj halála napjától számított fél év murva tétetik folyóvá, melyből az özvegyen maradt nő nemcsak saját gyermekeit, hanem elhalt férjének előbbeni házasságából származott gyermekeit is ellátni tartozik. 6. §. A nőtanitók a férfitanitókkal az ellátási igény elbírálásánál ugy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében egyenlőknek tekintendők. A férj azonban neje után annak 3 havi fizetésével, illetve, ha nyugdíjas állapotban halt el, 3 havi nyugdíjával felérő temetkezési járulékon kivül semminemű részeltetésre igényt nem tarthat. 7. §. A nőtanitó saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra, vagy végkielégítésre az esetben is tarthat igényt, ha férje még életben van, vagy utána külön ellátást élvez s folytonos ellátását akkor is megtartja, ha férje után később részesül csak ellátásban, vagy ha újra férjhez megy. » 8. §. Ha az özvegy anya segélypénzt húz, akkor gyermekei fejenként az anyát megillető ellátásnak y

6-át kapják. A gyámpénznek valamennyi gyermekre eső összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. A nőtanitó árvái, minthogy atyjok az 5. §-ban foglalt korlátozás folytán özvegyi ellátásban nem részesülhet, szülőtlen árvákul tekintendők és róluk az alább következő §. értelmében kell gondoskodni, oly módon, hogy az árvagyámpénz alaptételének kiszámítása akként eszközlendő, mintha az atya özvegyi ellátásához igénynyel birna.