Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.
Irományszámok - 1887-1232. A közoktatásügyi bizottság jelentése, "a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó-intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875:XXXII. törvényczikk módositása tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról
94 1232. szám. 9- §• A teljesen szülőtlen árvák, ha csak egyik szülőjük működött a tanítói pályán, fejenként a fentebbi §. értelmében számitandó gyámpénzen felül még 25 frtot kapnak ; ha mind a két szülőjük tanitó volt, ugy mindenik szülőjük után külön-külön számitandó gyámpénzen kivül még 50 frtot nyernek. A teljesen szülőtlen vagy vagyontalan árvák az őket megilletendett gyámpénz fejében 3 éves koruktól kezdve árvaházakban neveltetnek, úgyszintén azon vagyontalan árvák, kik teljesen szülőtlenekül tekintendők, mivel egyik szülőjük házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt özvegyi nyugdíját elvesztette, vagy ilyet nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt, szülőjük kérelmezné, vagy ha az 1868: XXXVIII. t.-cz. '4. §-a értelmében gyámkirendelés szüksége forogna fenn, vagy ha az életben maradt szülő magaviselete miatt az illetékes hatóság az árva érdekében kívánatosnak tartaná. Az ily árvák gyámpénze neveltetésük tartama alatt a nyugdíjalapból az illető árvaház javára szolgáltatik ki. E czélnak megfelelő árvaházak létesitésére és ezek fentartási költségeinek fedezésére az országos tanítói nyugdíjalap rendkívüli jövedelmei és annak előre nem látott bevételei fordítandók. 10. §. A nyugdíj- és gyámalap jövedelmei közé felveendő az oly népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek után hozzájárulás czímén évenként fizetendő 15 kr., mely tanintézetek tanítói az 1875: XXXII. t.-cz. 2. §-a, illetve ezen törvény 1. §-a értelmében a nyugdíjra jogosítottak sorába felvétettek. Ezen hozzájárulási díj első sorban a szülőktől szedendő be, másodsorban az iskolafentartóktól; szabadságukban állván ezeknek a díjak fedezésére a szülők beigazolt vagyontalansága, vagy általános tandíjmentesség esetén az 1868: XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében fizetendő iskolamulasztási bírságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni. 11. §• Egész 40 évi szolgálata tartama alatt köteles mindenki évenkint a nyugdíj- és gyámalap javára a jelen törvény értelmében a beszámítható fizetésének, vagy, a mennyiben a 300 frtot el nem érné, a részére biztosított teljes nyugdíj 2°/»-át fizetni. 12. §. Az 1875 : XXXII. t.-cz. 28. és 29. §-aiban foglalt és a jelen törvény által változást nem szenvedett, valamint a jelen törvény 10. és 11. §-aiban felsorolt díjakat az iskolafentartők, illetve az állami iskoláknál a gondnok, a felekezeti és községi iskoláknál az 1876 : XXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében alakított iskolaszékek saját szavatosságuk mellett kötelesek minden polgári év első két havában a községi adópénztárba beszolgáltatni, illetőleg késedelmes fizetés esetében a behajtás iránt intézkedni; mi végből az iskolafentartót terhelő évi díjakról az iskola szükségleteinek fedezéséről való gondoskodás alkalmával egyidejűleg tartoznak intézkedni; a tanítók közvetlen terhét képező járulékokat azonban az illetőknek állomásaikkal egybekötött javadalmukból tartoznak levonni. Ha a fizetésre kötelezett vonakodása miatt ezen járulékok beszedése akadályba ütköznék, az iskolaszék megkeresésére a behajtást az illető községi elöljáróság eszközli. Mulasztás esetén a hátralék után az állami közadókra nézve megállapított 7° késedelmi kamat fizetendő s a mulasztást elkövetett fél, iskolaszék vagy községi elöljáróság 5 — 50 frtig terjedő birsággal sújtható a közigazgatási bizottság által a nyugdíjalap javára.
