Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1230. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Tokod-Annavölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

$g 1230. szám. Az Esztergom-almás-füzitöi h. é. vasút engedélyokmányához kiadott eme »Függelék« hatá. 2*/. rozmányai szerint a 2/. alatt csatolt tervvázlatban kitüntetett s mintegy 8*5 kilométer hosszú gözmozdonyú vasút az esztergom-almás-füzitöi h. é. vasút szárnyvonalaként szintén mint h. é. vasút és általában véve ugyanazon módon és feltételek alatt lesz az engedélyes részvénytársaság által megépítendő, a melyek a fővonalra nézve megállapítva lettek. A vasút különleges viszonyai által követelt eltéréseket a következőkben van szerencsém.. ismertetni : Engedélyes részvénytársaság köteles a »Függelék« keltétől számított 2 hónap alatt az építési terveket bemutatni, egy év alatt pedig a szárnyvonal építését befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A szárnyvonalon Tokod csatlakozó állomás megfelelő kibővítésén, illetve ott egy 250 méter hosszú rakodó állomás létesítésén kivül a pálya végpontján 350 méter hosszú állomás lesz építendő. A szárnyvonal megépítéséhez és megfelelő üzleti berendezéséhez szükséges tényleges töke a > Függelék « 5. §-a szerint 315,000 forintban, vagyis kilométerenként 37.058 frtban állapíttatott meg s engedélyes részvénytársaság e tökéből 25.500 frtot forgalmi eszközök beszerzésére — 6.000 forintot pedig tartalékalapra köteles fordítani. Az építési és üzletberendezési költségeket illetőleg, melyek viszonylag magasaknak tűnhetnek fel, a következőket van szerencsém megjegyezni. Miután a szárnyvonalnál általánosságban a munkabérekre és az anyagokra nézve ugyanazon viszonyok forognak fenn, mint az esztergom-almás-füzitöi fővonalon; ennélfogva a szárnyvonal költség-számitásánál a fővonal építési tökéjének megállapításánál alkalmazott egységárak vétettek alapul. 1. A tervelés és építési felügyelet czimén kilométerenként ugyanazon, — mérsékelt összeg irányoztatott elő, mint a fővonalon, habár ezen költségeknek egy pályakilométerre eső része a dolog természeténél fogva, rövid (8*5 km.) vonalnál aránylag nagyobb. 2.A kisajátításnál a föbeváltás a fenforgó viszonyokhoz képest mérsékelt egységárral (holdanként 500 frt) irányoztatott elő. 3. A\ al- és fölépitményi munkálatok, valamint a magas építmények is a szárnyvonalon aránylag nagyobb összegeket vesznek igénybe, mely körülmény abban is leli magyarázatát, hogy ezen rövid vonalon a csatlakozási állomásnak lényeges munkával összekötött kibővítésén kivül még egy kisebb közbeeső és egy végállomás (vizállomássál) is létesítendő, ugy, hogy mintegy 28 km. pályahosszra egy állomás esik, holott rendes körülmények között 8—10 km.-re jut egy állomás. Felemlítendő továbbá, hogy az alépítmény előállítása azon oknál fogva is költségesebb, mert a szárnyvonal részben szűk völgyben lévén vezetendő, ez által nagyobb földmunkák több műtárgy és költséges biztosítási munkálatok válnak szükségessé. Az alépítményi költségeket az is fokozta, hogy a műtárgyak végleges jelleggel, vagyis kö- és vasból vannak számításba véve. A fentiekben emiitett állomási viszonyok következtében a létesítendő mellékvágányok hossza is a szokottnál lényegesen nagyobb, a mennyiben az építési feltételekben megállapított vágányhossz a pályahossznak 153°/«, Tokod csatlakozási állomáson előállítandó vágányzatot is beletudva pedig 23'5%-át képezi (a rendes 6—10°/« helyett). Ugyanazon oknál fogva az állomásokon előállítandó épületek mennyisége is szaporodván, azoknak előállítása, nemkülönben azzal összefüggöleg a pálya berendezése, felszerelése és bebútorozása is aránylag nagyobb költségeket igényel. 4. A távírda és jelzési, valamint a pálya eljárására vonatkozó munkálatok szintén részben az állomások nagyobb száma következtében szaporodtak, részben pedig a szárny-