Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1230. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Tokod-Annavölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

1230. szám. 59 vonalnak a 15/16 szelvény között metszett bányavasuttal leendő pályaszinbeni keresztezésénél szükséges biztonsági készülékek alkalmazása folytán igényelnek a szokottnál nagyobb létesítményeket. 5. Végül megemlítendő, hogy a forgalmi eszközöknél és pályakilométerenként a szokottnál nagyobb összeg (3.000 frt) lett előirányozva. Ha ezen, az előbbeniekben jelzett létesítmények értéke, mely legalább 70.000 frtra tehető, megállapított 315.000 frtnyi tökéből levonatik, marad tulajdonképeni építési és üzletberendezési költség gyanánt 245.000 frt, vagyis pályakilométerenkint mintegy 30.000 frt, -.- mely összeg a fenforgó viszonyoknak megfelelőnek jelezhető. Tekintettel a szárnyvonalnak fentebb ismertetett közgazdasági jelentőségére, indokoltnak találtam, hogy az engedélyes részvénytársaság az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján s az ott megszabott keretben az állam részéről is támogattassék s ehhez képest a szárnyvonal építési költségeihez való hozzájáruláskép az állami költségvetési törvényben a helyi érdekű vasutak segélyezésére engedélyezni szokott alapból 22.000 frtot biztosítottam, mely tiz éven át évi egyenlő részletekben fog fizettetni, viszont azonban kikötöttem, hogy ama 17.000 frt tőkeértéket képviselő eme hozzájárulás fejében engedélyes részvénytársaság ugyanennyi névértékű törzsrészvényeket bocsásson az állam tulajdonába. Tisztelettel megjegyezvén, hogy az 1888. évi IV. t.-cz. szerint e vasút a tényleges töke 10%-ával, szám szerint 31.500 írttal lett volna segélyezhető, tényleg azonban 17.000 frttal, vagyis az építési és üzletberendezési költségeknek csak mintegy 5%-ával fog segélyeztetni. A szárnyvonalat a postaszállitás czéljaira igénybe venni nem fogom s ennélfogva azt az 1888. évi IV. t.-cz 4. §-a alapján segélyben nem is részesítem. Midőn még megjegyezni szerencsém volna, hogy a 315.000 frtnyi tényleges költség 35°/«-a az 1888. évi IV, t.-cz. 10. §-a értelmében törzsrészvények kibocsátása utján fog beszereztetni s hogy ezekből a fenti állami hozzájárulás által 17.000 frtnyi, a Drasche-féle téglagyár és köszénbánya-társulat által pedig 40.000 frtnyi érték már jegyezve van; s igy a 110.250 forintnyi törzsrészvény-tökéből az érdekeltség által még 53.250 frt lesz biztosítandó, mig az egész töke 65%-a a fővonalra kibocsátott elsőbbségi részvényekkel egyenrangú és értékű elsőbbségi részvények kibocsátása és értékesítése utján nyer fedezetet; tisztelettel kérem a t. házat, hogy az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében tett eme jelentésemet a fentebbiek alapján tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten. 1891. évi november hó 23^-án. Baross Gábor s. /c., kereskedelemügyi m. kir. minister.