Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1240. Törvényjavaslat, a német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi- és vámszerződés beczikkelyezéséről

1239. szám. 119 A gyámpénznek valamennyi gyermekre eső összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. * A nőtanitó árvái, minthogy atyjok az 5. §-ban foglalt korlátozás folytán özvegyi ellátásban nem részesülhet, szülőtlen árvákul tekintendők és róluk az alább következő §_ értelmében kell gondoskodni, oly módon, hogy az árvagyámpénz alaptételének kiszámítása akként eszközlendő, mintha az atyja özvegyi ellátásához igénynyel birna. 9. §. A teljesen szülőtlen árvák, ha csak egyik szülőjük működött a tanitói pályán, fejenként a fentebbi §. értelmében számitandó gyámpénzen felül még 25 frtot kapnak ; ha mind a két szülőjük tanitó volt, ugy mindenik szülőjük után külön-külön számitandó gyámpénzen kivül még 50 frtot nyernek. A teljesen szülőtlen vagy vagyontalan árvák az őket megilletendett gyámpénz fejeben 3 éves koruktól kezdve árvaházakban neveltetnek, úgyszintén azon vagyontalan árvák, kik teljesen szülőtlenekül tekintendők, mivel egyik szülőjük házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt özvegyi nyugdíját elvesztette, vagy ilyet nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt szülőjük kérelmezné, vagy ha az 1868: XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében gyámkirendelés szüksége forogna fenn, vagy ha az életben maradt szülő magaviselete miatt az illetékes hatóság az árva érdekében kívánatosnak tartaná. Az ily árvák gyámpénze neveltetésük tartama alatt a nyugdíjalapból az illető árvaház javára szolgálta ük ki. E czélnak megfelelő árvaházak létesítésére és ezek fentartási költségeinek fedezésére az országos tanítói nyugdíjaláp rendkívüli jövedelmei és annak előre nem látott bevételei fordítandók. Kellően indokolt esetekben a vallás- és közoktatásügyi minister kivételesen megengedheti, hogy a teljesen szülőtlen árva eltartása és nevelése a gyámhatóság által kirendelt gyám vagy pedig a gyámhatóság által ajánlott, ugy anyagi, mint erkölcsi biztosítékot nyújtó rokon gondjaira bizassék, mely esetben az árvát illető gyámpénz is gyámjának, illetőleg rokonának kezéhez folyósítandó. 10. §. A nyugdíj- és gyámalap jövedelmei közé felveendő az oly népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek után hozzájárulás czímén évenként fizetendő 15 kr., mely tanintézetek tanitói az 1875:XXXII. t.-cz. 2. §-a, illetve ezen törvény 1. §-a értelmében a nyugdíjra jogosítottak sorába felvétettek. Ezen hozzájárulási díj első sorban a szülőktől szedendő be, másodsorban az iskolafentartóktól; szabadságukban állván ezeknek a díjak fedezésére a szülők beigazolt vagyontalansága, vagy általános tandíjmentesség esetén az 1868: XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében fizetendő iskolamulasztási birságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni. H. §• Egész 40 évi szolgálata tartama alatt' köteles mindenki évenkint a nyugdíj- és gyámalap javára a jelen törvény értelmében a beszámítható; fizetésének, vagy, a mennyiben a 300 frtot el nem érné, a részére biztosított teljes nyugdíj 2%-át fizetni. 12. §. ' Az 1875 : XXXII. t.-cz. 28. és 29. §-aiban foglalt és a jelen törvény által változást nem szenvedett, valamint a jelen törvény 10. és 11. §-aiban felsorolt díjakat az iskolafentartők.