Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
1146 szám öl De ha meg lett is állapítva a visszautasítottak jogosultsága, ezen választók szavazatai az általános többség megállapításánál számba nem vehetők, ha egyúttal a visszautasítás alkalmával a választók szándéka a jog mikénti gyakorlására nézve, kétségtelenné nem tétetik. Ezt czélozza a 146. §., midőn rendeli, hogy a bármely okból visszautasított választó megkérdezendő, hogy melyik jelöltre szándékozik szavazni s e nyilatkozat a visszautasított szavazatokról vezetett külön jegyzékben kitüntetendő. Hasonló feljegyzés szükséges az 1874 : XXXIII. t.-cz. 78. §-a alapján semmisnek nyilvánított szavazat tekintetében. Mert a Curia előtti eljárásban a szavazatszedő küldöttség! elnöknek azon határozata biráltatik fölül, mely a szavazatot semmisnek nyilvánította. Ezen felülbírálás alapját, a választó által tett nyilatkozat képezi s ez az, a mit az ítélet lehetségesitése végett kétségtelen módon ki kell tüntetni. (146. §.) Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 59. §-a értelmében, ha több szavazatszedö-küldöttség alakítandó, az egyiknek elnöke a választási elnök. Ily esetben gyakran az általános jegyzőkönyv és a szavazatszedö küldöttség jegyzökönyve nem külön-külön lesz vezetve, hanem az utóbbi az előbbibe foglaltatik. Ezen téves törvény magyarázaton alapuló gyakorlat megszüntetését czélozza a 147. §., a midőn az 1874. XXXIII. t.-cz. 88. §~át ennek megfelelően kiegészíteni javasolja. (147. §.) A 123. §. értelmében, az ott meghatározott feltételek alatt, a választásban hivatalosan közreműködő közeg 2000 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalható. Ezen birság részben azonos azzal, mely az 1874 : XXXIII. t.-cz. 92. §. második bekezdése alapján, fegyelmi eljárás utján szabható ki. Ugyanazon cselekmény vagy mulasztás kétszeres rendbirságolás tárgyát nem képezheti s a mennyiben a Curia azt ítéletében megállapította, fegyelmi eljárásnak nem lehet helye, a melynek czélja szintén csak birság kiszabására irányul. HATODIK CZIM. Vegyes és átmeneti intézkedések. A kérvényezési jog gyakorlása is szükségessé teszi, hogy a felek azon okiratok másolatait megszerezhessék, a melyeken a választási eljárás alapszik és a melyek az 1874 : XXXIII. t.-cz. 88. §-ának értelmében az eljárás mikénti lefolyását feltüntetik. E jog eddigelé világos és határozott kifejezést törvényeinkben nem talált. Régibb törvényeink alapján, a megyei levéltárakban őrzött és közérdekű okiratok másolatai bárkinek kiadandók. Az 1868 : LIV. t.-cz. 558. §a ezen elvnek újólag kifejezést adott azon rendelkezésében: »a közhatóságok és hiteles helyek tartoznak megkereső parancs nélkül, akár az egyes felek egyszerű kérelmére, akár a bíróságok megkeresésére, a gondviselésök alatt levő okiratokról a hiteles kiadványt, annyiszor, mennyiszer alkalmazandó, 500 frtnyi pénzbírság terhe alatt kiszolgáltatnia Daczára ezen fent jelzett törvényes intézkedéseknek, a másolat vételének jogát minden kétséget kizárólag meg kellett állapítani és tekintettel azon következményekre, a melyek a másolat ki nem adása, vagy késedelmes kiadásával járnak, ugy a kérelmet, mint pedig a másolat kiszolgáltatását oly feltételekhez kötni, a melyek ezen körülményeket s azok időpontjait, minden további vizsgálat nélkül felismerhetővé teszik. (149. §.) A másolatok megszerzése a kérvényezési joggal oly szoros kapcsolatban áll, hogy annak megtagadása vagy késleltetése esetében, az ez irányú intézkedés, a jog gyakorolhatásának 12*
