Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

92 1146. szám. biztosítása végett, azon bíróságra volt bízandó, a mely a kérvény felett Ítélni hivatva van. De ezen esetek maguk után vonhatják a kérvényezési határidő meghosszabbítását is, a melyet a közigazgatási hatóságokra bizni nem lehet, mert azon elvet, hogy a vitás választási ügy elintézése a Curia vagy a képviselőház kizárólagos teendőjét képezi, sértetlenül fenn kell tartani. A késedelem megállapítását és ennek folytán a halasztás megadását, bíróság és közigazgatási hatóság közt megosztani, késedelemmel járna és feltételezné, hogy az előbbi a bíróságra nézve praejudicialis természettel birjon, a mely újólag megvizsgálás tárgyává nem tehető. A másolatok kiadása körüli intézkedés, ha az birói eljárással kapcsolatban állott, régibb törvény értelmében kizárólag a bíróság hatáskörébe esett. A másolat megtagadása esetében a rendbirságolás, ugy az 1764/5 : XI. t.-cz., mint pedig az 1868 : LlV. 563. §a értelmében, csakis bírságok által, birói eljárás alapján szabható ki. Jogfejlődésünk a magánszemélyeknek az okirat másolatának beszerzése czéljából, a birói védelmet biztosította. Választási ügyekben, a melyek elintézése a közigazgatási hatóságoktól teljesen függetlenítendő, jogunk ezen elvét újólag ki kellett fejezni. A javaslat 150. §-a értelmében a késedelmes kiadás iránti panasz a Curia elnökénél emelendő, a ki a kiadás iránt parancsot bocsát ki és a késedelmezö és magát nem igazoló közeget birsággal rójja meg. A másolat kiadásának megtagadása vagy késleltetése, egyúttal a hivatalos kötelesség megszegése és a mulasztás ezen jellege a Curia elnöke által kiszabott birsággal megtorlását nem leli. Maga a birság nem fegyelmi büntetés, annak kirovása nem fegyelmi eljárás eredménye, miért is a cselekmény fegyelmi úton való megtorlásának lehetőségét határozottan ki kellett fejezni. A 149. §-ban felemiitett okiratok másolatai a legtöbb esetben a kérvényezés nélkülözhetlen feltételét képezik azok kiszolgáltatásának megtagadása vagy késedelmes kiadása a kérvényezési jog gyakorolhatását megszüntethetné. Ez okból szükséges volt oly intézkedés felvétele, a mely ily esetekben a kérvény beadására meghatározott határidő meghosszabbítását lehetségessé teszi. A meghosszabbítás megadásának joga a Curia elnökére volt ruházandó. 0 állapítja meg, hogy forog e fenn késedelem s ennek folytán a határidő meghosszabbítása, mint a késedelem folyománya szinte általa adandó meg. (151. §.). A 152. §-ba azon intézkedés foglaltatott, hogy az első folyamodású bíróságoknál alkalmazott ítélő birák és ügyészek nem választhatók azon kerületben, a melynek egészére vagy részére hatáskörük kiterjed. Ezen személyek hivatalos állásával nem fér össze, hogy hivataloskodásuk ideje alatt azon területen, a hol működni hivatvák, a politikai pártok küzdelmeiben mint jelöltek részt vegyenek. Ugyanezen elv van kifejezve a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatban a közigazgatási tisztviselőkre nézve. (152. §.) A 153. §-ban foglalt vétség három egymástól különböző esetet foglal magában, a melyek feltüntetésénél — eltekintve az egyes eseteket alkotó tényálladék különböző voltától — mérvadó a személy perbeli állása és minősége, a ki ellen a cselekmény irányul. Ezen esetek feltüntetésénél először a közös ismérvek állapitandók meg s annak utána azon külön tényálladéki mozzanatok, a melyek az egyik esetet a másik esettől lényegileg megkülönböztetik. Közös ismérv: hogy a vétség csak a képviselőház vagy a Curia előtt, panaszban, kérvényben vagy ellenkérvényben követhető el;