Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

90 1 146. szám. Ezen §. értelmében a szavazás reggeli kilencz órakor kezdendő meg. A 144. §-ban a választási eljárás megnyitásának elhalasztása van szabályozva. Ily halasztás esetében a szavazás kilencz órakor meg nem kezdhető; ennek folytán gondoskodni kell a törvényben arról, hogy íly esetben a szavazás mikor kezdendő meg. A 71. §. értelmében az ajánlás a megnyitástól számított félóra alatt eszközlendő, a szavazás pedig az előbbi idő után egy óra múlva kezdendő meg. Ezen időhatárok fentartása mellett, tekintettel a halasztásra, kimondandó volt az, hogy a jelzett fél-, illetve egy óra, a tényleges megnyitás időpontjától számítandó. Ugyanazon okok, melyek a választás megnyitásának akadályául szolgálhatnak, a szavazás megkezdésénél is fölmerülhetnek. Ezeknek elhárítására a választási elnöknek időt kell engedni, mely azonban tartamára nézve olyan legyen, hogy a választás eredményére lényeges befolyást ne legyen képes gyakorolni. A 144. §. ezen időt egy órában határozza meg, melynek letelte után a szavazás kezdetét veszi, ellen esetben a választás meghiúsultnak tekintetik. A jelzett intézkedések az okból is szükségessé váltak, hogy azok megtartásának vagy meg nem tartásának következményei, szemben a választás érvényével, megállapíthatók legyenek. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 83. § a a záróra tekintetében oly intézkedéseket tartalmaz, melyek a választók többsége akaratkifejezésének akadályát képezhetik s mint ilyenek, már ez alkalommal megszüntetendők voltak. . A 83. §. szerint a záróra alatt jelentkező választó szavazati jogát nem gyakorolhatja feltétlenül, hanem csak annyiban, a mennyiben a záróra letelte előtt, a sorrend szerint erre alkalma nyílik. A 83. §. a jelentkezés lehetőségét sem adta meg. A záróra valódi értelme az, hogy annak letelte után, választó szavazásra nem ielentkezhetik; de a választási eljárás alapelveivel ellenkezik, hogy a záróra letelte előtt jelentkezett választótól a jog gyakorlása az okból tagadtassék meg, mert a szavazat leadása csak a záróra után válik lehetségessé. A 145. §. az ennek megfelelő módosításokat hozza javaslatba, a melyek közül fölemlítendőnek tartom azon intézkedést, hogy a jelentkező választók a többi választóktól elkülönitendök. Ennek hiányában a záróra illusoriussá válnék, mert a választás befejezése egészen a választók tetszésére volna bízva, mert nem lehetne constatálni azt, ki jelentkezett a záróra alatt, ki pedig csak azután. Az elkülönítési intézkedés a választási elnök jogát képezi s annak mikénti foganatosítása a törvényben meg nem határozható, miután az tisztán a helyi viszonyoktól függ. (145. §.) A választás érvénytelenítése iránti eljárásban az általános többség megállapítása igen gyakran azon körülmény igazolásától függ, hogy a jogosult választók, a kik a szavazási küldöttségi elnök által joguk gyakorlatában akadályoztattak, vagy a kiknek szavazatát az elnök semmisnek nyilvánította, tényleg melyik jelöltre szándékoztak szavazni. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 85. §-a' rendeli ugyan, hogy a visszautasított szavazatokról külön jegyzék vezetendő, de ezen jegyzék csak a visszautasított személyére, nem pedig mikénti szavazására szolgáltat bizonyítékot. Annak megállapítása, hogy egy választó, a ki jogát gyakorolni akarta, miként szavazott volna, magában a választási eljárásban eszközlendő. Későbbi megállapítás lehetőleg kerülendő és csak a legszükségesebb esetekre szorítandó. A választás alkalmával visszautasított választó jogosultsága, a Curia előtti eljárásban a bírói megállapítás tárgyát képezi.