Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 89 ÖTÖDIK CZIM. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről. Az általános indokokban már jeleztem volt azt, hogy az 1874 : XXX1I1. t.-cz. V. fejezete — a választási eljárásról — némi módosításokat és kiegészítéseket fog igényelni. E módosítások a 3. §. illető pontjaiban már figyelembe vétettek. Az érvénytelenségi okok a módosított választási törvény határozatai alapján lettek megszabva, de szükséges ezeket újólag kifejezni, még pedig határozottan ugy, mint az 1874 : XXXIII. t.-cz. módosításait. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 69. §-a értelmében, a választási eljárás megnyitása el nem halasztható. így tehát elhalasztás esetében vagy a választást meghiúsultnak, vagy pedig a később eszközölt megnyitást törvénybe ütközőnek kell tekinteni. Fenforoghatnak azonban oly körülmények, melyek a megnyitás elhalasztását indokolttá teszik és törvényhozási szempontból kerülendő a meghiúsult választások eseteinek elegendő ok nélkül való szaporítása, midőn az elhalasztás a választás törvényes lefolyását különben nem érinti. Az elhalasztás elrendelése a választási elnök jogkörébe esik, de az időhatár a törvényben jelölendő meg, nehogy ez a választók kifárasztására vezessen és a hosszú elhalasztás a választóknak a választás helyéről való eltávozását vagy elszéledését vonja maga után s ily módon a többségnek akaratkifejezése meggátoltassák. A választási eljárásnak reggeli 8 óra előtt történt megnyitása a választás eredményét törvényellenesen csak annyiban képes befolyásolni, ha ez által az ajánlásra meghatározott időben oly változás állt be, mely magát az ajánlást lehetetleníti. A 8 óra előtt történt megnyitás a választás eredményére nézve teljesen irreleváns körülménynyé változik, ha ily esetben is az ajánlás beadására meghatározott idő 8V* óráig terjed. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 70. §-a minden egyes választónak megadja a jogot, hogy képviselőjelöltet állithat. A 71. §. értelmében a szavazást tiz választónak kell kérni. A szavazás iránti kérelem az ajánlási jognak folyománya s feltételei kell, hogy azonosak legyenek. Mert valakit képviselőjelöltnek ajánlani és ezen jelölt tekintetében a szavazást nem kívánhatni, magát az ajánlást illusoriussá teszi. Ezen ellentmondás megszüntetése czéljából a 143. §. az 1874: XXXIII. t.-cz. 70. §-ának első bekezdése módosítását hozza javaslatba, mely szerint az ajánláshoz ép ugy tiz választó kívántatik meg, mint a szavzása elrendelése iránti kérelemhez. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 70. §-a értelmében a választási elnök az ajánlatot az okból, mert a jelölt törvény szerint nem választható, vissza nem utasíthatja. Daczára, hogy a hivatkozott t.-cz. ez irányú értelmezése kétségtelen, mégis a törvény világos intézkedése ellenére előfordultak esetek, a midőn a választási elnök ezen kérdés vizsgálatába bocsátkozott s a választhatóság igazolását a jelölés alkalmával megkívánta. A 143. §. a törvény ily téves értelmezését a jövőben kizárja. Azonban az 1876: XXXIII. t.-cz. 8. §-nak megfelelően világosan kifejezendő a törvényben, hogy az ajánlás visszautasítható, ha az illető az idézett t.-cz. 6. §-a értelmében nem jelölhető. A 3. §. 16. pontjára való tekintettel az 1874 : XXXIII. t.-cz. 71. §-ának módosítása is szükségessé vált. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXIX. KÖTET. 12