Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

88 1146. szám. A vizsgálat nem bir személyes irányzattal s ennek folytán annak el vagy el nem rendelésénél a pártpolitikai szempontok nem érvényesülhetnek. A vizsgálat elrendelésének módozatai és a vizsgálati eljárás részletei a házszabályokban oldandók meg. A mi a törvényben különösen meghatározandó: ez a vizsgáló bizottság általános jogköre, hatóságok és egyesek kötelezettsége szemben a bizottsággal. Annak kiderítésére, hogy valamely választó kerületben nagyobb mérvű etetés és itatás, vagy vesztegetés forgott fenn és rendkívüli eszközök foganatba vétele szükséges. Az eljárás sikere megkívánja, hogy a fenti czélra kirendelt bizottság a kellő intézkedési hatalommal birjon s az eljárás alatt a megkívántató védelemben részesüljön. Ezt czélozzák a 139. §-ban foglalt intézkedések. Nagyobb mérvű etetés és itatás vagy vesztegetés kinyomozása csak ugy eszközölhető, ha azon egyének, a kik ezen visszaéléseket elkövették, vagy abban részesek, kihallgattatnak. A kihallgatás csak tanukép történhetik. Általános elvek szerint a kihallgatott tanú nem tartozik sem önmagát, sem pedig hozzátartozóit büntetendő cselekmény elkövetésével vádolni. E szabály mellett előre látható, hogy minden nyomozás sikertelen lesz. Mert mindkét rendű cselekmény, különösen a vesztegetés, az esetek legnagyobb számában csak a vesztegető vagy vesztegetett és hozzátartozói vallomása alapján állapitható meg. Ezért felvétetett a 140. §-ba azon intézkedés, hogy a vallomás folytán sem a tanú, sem pedig annak hozzátartozói ellen a B. T. K. 185. és 186. §§. alapján bűnvádi eljárásnak nincs helye. Ezen feltétel megállapítása mellett a vallomás a tanutói jogszerűleg követelhető. A mentesség azonban csak a való megvallására vonatkozik. A hamis tanuzás büntethetősége ezen mentesség mellett is teljes mérvben megóvandó. A tanú, a ki önmagáról, vagy más valakiről ily visszaélés elkövetését hamisan állítja a B. T. K.-ben meghatározott feltételek fenforgásakor hamis tanuzást követ el. A képviselőház a 138. §-ban jelzett körülmények kinyomozására vizsgáló bizottságot küld ki, a mely eljárásának eredményét azon bizottság elé terjeszti, a mely e czélra a házszabályokban ki lesz jelölve. A biráló bizottság eljárása és jogköre a házszabályokban lesz részletesen megállapítandó. Ezen javaslatba csak azon elvek foglalandók, a melyek a képviselő-küldési jog felfüggesztésének elengedhetlen feltételei. A 141. §. értelmében a képviselőház a javaslatba hozott felfüggesztés felett vita kizárásával határoz. Ezen intézkedés indokát abban találja, hogy a képviselőház határozatának tárgyát egyes egyedül az képezi, vájjon a felhozott bizonyítékokat elegendőknek ismeri-e el. Az előzetes vizsgálat által gondoskodva van arról, hogy ugy a ténykörülmények kellő mérvben kinyomoztassanak, mint arról, hogy a vizsgáló bizottság által előterjesztett adatok, minden irányban egy szűkebb bizottság által rendeztessenek, megvitattassanak és a ház elé oly jelentés terjesztessék, mely azt minden irányban tájékoztatja. A 141. §. a házszabályok 145. §-ától eltéröleg érvényes határozat hozatalához a ház igazolt tagjai általános többségének jelenlétét kívánja meg. Ez intézkedés biztosíték jellegével bir és hasonló szempont alá esik, mint az, mely a házszabályok 16. §-ában foglaltatik.