Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 87 Az érdekelt választók az ítélethirdetésről tudomást nem szerezhetnek, mig ellenben az országgyűlés egyik vagy másik házában történtek, köztudomásuaknak tekintendők. A 136. §. a képviselőház előtt érvényesíthető okok közül a 3. §. 1. pontjában foglaltat külön emliti fel, habár az rendszerint ellenkérvény utján érvényesítendő. A fenti szabály alóli kivételt maga az eset természete igazolja. Ugyanezen esetben, mint pedig abban, ha a Curia a kérvényt elutasította, az igazolás körüli részletes intézkedések a házszabályokban lesznek megállapitandók. NEGYEDIK CZIM. A választókerület képviselő^küldési jogának felfüggesztése. A választási visszaélések meggátlása és az azok által törvény ellenére előidézett eredmény hatálytalanítására, két eszköz állott eddigelé rendelkezésre: az egyik a választási visszaélést büntetendő cselekménynyé minősíteni, a másik a visszaélést érvénytelenségi oknak elismerni és annak fenforgásakor a választást érvényteleníteni. A választási visszaélések között van azonban kettő, a mely, ha bizonyos területen nagyobb mérvben lép fel, különleges természetet ölt magára és nem csupán kisebb, vagy nagyobb számú választó meglazult erkölcsi érzékére, hanem egy város vagy vidék ferde irányba terelt erkölcsi felfogására mutat, mely a választó jog erkölcsi feltételeit gyökerében támadja meg. A visszaélések e két faja: az etetés-itatás és a vesztegetés. A választó-jognak feltételei anyagi vagy erkölcsi természetűek. Az utóbbiak törvénybe foglalása nem köthető oly ismérvekhez, mint az előbbieké és azok hiánya a választó-jog gyakorlatának felfüggesztését, vagy a jog elvonását csak akkor teszi indokolttá, ha a hiány külsőleg felismerhetővé válik és annak megállapítása oly módon történik, hogy az nem válhatik oly eszközzé, a mely a választási szabadság megszorítását czélozza. A választási vesztegetés és az etetés-itatás általános elterjedése ott foglal helyt, a hol azt a választók magok általánosan követelik, a hol az a választási szokások alkatrészévé vált. Ily esetben minden új választás csak alkalom arra, hogy talán még fokozottabb mérvben ismétlődjenek ugyanazon visszaélések. Elragad az oly községekre is, melyekben ismeretlen volt. A választási jog gyakorlata hasznot hajtó üzletté alakul át, mely a többet ígérővel köttetik meg. Ily esetekben alig marad más mód hátra, mint az oly kerület képviseletét, hol az ily átalános szokás meggyökeredzett, időlegesen felfüggeszteni. Ennek feltételei: 1. hogy az illető kerületben eszközölt választás bármi okból érvénytelenítve lett; 2. hogy ezen választás alkalmából az illető kerületben nagy mérvű vesztegetés, vagy etetés és itatás űzetett; 3. hogy ez a képviselőháznak bármi úton tudomására jutott; 4. hogy ezen körülmény külön vizsgálat és megállapítás tárgyává tétetett. A javaslat 138. §-a értelmében nem szükséges, hogy a kérdéses kerületben történt választás, etetés és itatás vagy vesztegetés folytán lett érvénytelenítve, hanem csak az, hogy ily jelenségek a kérdéses választás alkalmából fölmerültek. Az ezen körülmény megállapítására irányuló eljárás magánfelek közreműködésétől teljesen függetlenítendő. Ez a választás tisztasága feletti őrködés folyománya s a mikénti gyakorlás alaki feltételeinek megállapítása, magára a képviselőházra bízandó.